Megoldhatatlannak tűnő feladatokkal küzdenek magyar a tojástermelők. A belföldi fogyasztás lassan, de folyamatosan csökken, az EU-s állatjóléti elvárások végrehajtása beruházást igényel és növeli az előállítási költségeket, a nagy kereskedelmi láncok pedig kemény feltételeket diktálnak – derült ki a siófoki Tojás Napja alkalmából rendezett szakmai konferencián.

Szilva, répa, krumpli tej és tojás. Ezeket a terményeket hozták első alkalommal a helyi gazdák a mányi iskolába, ahol holnap már az ő terményeikből készült ételeket ehetik a gyerekek.

A Gabonaszövetség főtitkára, Pótsa Zsófia közleményében felidézi: a VM közleménye kiállt a gazdák mellett a tekintetben, hogy a vis maior igazolással rendelkező gazdálkodókat polgári perben sem lehet „meghurcolni”. A szaktárca a szóban forgó közlésében elfogadhatatlannak tartotta ugyanis, hogy egyes takarmányfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis maior helyzetet, és kötbért követelnek tőlük. A minisztérium közleményében kiállt a gazdák mellett, és a felvásárlókat felszólította a törvény betartására.

A gyermekek kilencven százaléka nem élvezheti az iskolatej által nyújtott táplálkozási és élettani előnyöket, mert oktatási intézményük nem vesz részt a programban. A programban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok.

A hagyományteremtő kezdeményezés fővédnöke Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.

Mi az a Nemzeti Földalap, mennyi az állami föld és ki juthat hozzá? Ezek a kérdések is felvetődtek a Nemzeti Földalap új elnökét bejelentő sajtótájékoztatón.