Második szakaszába lépett az agrár-élelmiszerek piaci népszerűsítésének 2011 júliusában indult reformja, amikor az Európai Bizottság pénteken közleményt tett közzé az ezt a területet érintő intézkedések hatékonyabbá tételéről, illetve az ezt a célt szolgáló különböző opciókról.

A reform egyik meghirdetett célja az európai hozzáadott értékben rejlő lehetőségek eddiginél jobb kihasználása az élelmiszerek exportjának előmozdítása során. Dacian Ciolos jelezte, hogy a közleménnyel megindul a vita az uniós intézmények között a jövőbeni promócionálási politika tartalmi kérdéseiről. A Bizottság ez alapján az év végéig kívánja előterjeszteni jogszabályi javaslatait.

„Az Európai Uniónak jó esélye van gazdaságának dinamizálására és a munkahelyek növelésére a mezőgazdasági és az agrár-élelmiszer termékekből származó előnyök még nagyobb fokú kihasználására az európai és a világpiacon egyaránt. A szektor exportteljesítménye már jelenleg is meghaladja az évi több mint 100 milliárd eurót. Egy egyre nyitottabbá váló világban, az európai mezőgazdaság sikere attól a képességétől is függ, hogy miként tudja erősíteni és fejleszteni a pozícióit. Ennek része egy új célkitűzés a promócionálási politikában és egy valódi közösségi stratégia kidolgozásában a termékeink felhasználásának optimalizálása érdekében” – hangsúlyozta Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa.

A biztos sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerek feldolgozása a fő foglalkoztató az agrárszektorban, ami a gazdasági válság ellenére elég jól tartja magát. Úgy vélte, hogy Európa elsősorban a minőségi és a feldolgozott termékek piacán versenyképes a világpiacon.

A közlemény négy témát jelölt meg előzetesen az agrár-élelmiszerek népszerűsítésének tárgyában, amelyekre a leendő jogszabály is választ kell, hogy adjon. Ezek: a tényleges európai hozzáadott érték; a jelenleginél vonzóbb programok nagyobb hatásfokkal; egyszerűbb és hatékonyabb menedzsment; a különböző promócionálási eszközök közötti új szinergiák.

Ciolos emlékeztetett rá, hogy az agrárköltségvetésből jelenleg évente 50 millió eurót fordítanak élelmiszerek piaci népszerűsítésére. Ezenkívül a bor- és a szőlőágazatban is rendelkezésre áll 112 millió euró erre acélra, a zöldség- és gyümölcságazat számára pedig további 35 millió euró. A biztos egy kérdésre válaszolva ugyanakkor közölte, hogy a termékek promócionálására fordítandó kiadások növelése még nem jelentené az agrárbüdzsé megemelését, ehelyett belső átcsoportosításokban kell gondolkodni. Példaként említette, hogy ha a közvetlen jövedelemtámogatásokból akár csak 1 százalékot is levennének, a megtakarításból „több száz millió eurót lehetne promócionálásra költeni”.

2001 és 2011 között összesen 518 ilyen programot hagytak jóvá, ezek többsége három évre szólt, és 576 millió euró volt az uniós finanszírozás. A promóciós programokat a szabályok értelmében a javasló szervezeteknek társfinanszírozniuk kell és tagállami hozzájárulás is elképzelhető. A tízéves időszakban a programok és a teljes érték 70 százaléka az élelmiszerek EU piacán belüli népszerűsítését célozta, és körülbelül 9 százalékban volt szó multinacionális programokról, amelyeket egyszerre több tagállamban hajtottak végre.