Egy, a Journal of Clinical Investigation nevű folyóirat hasábjain publikált tanulmány új elemre derített fényt az agy és a bélrendszer közötti, táplálkozással kapcsolatos összefüggésrendszerben.
Amint azt a Baylor College of Medicine tudósai egereken végzett kísérleteik alatt megállapították, a magasabb zsírtartalmú étrendet folytató rágcsálók szervezetében magasabb a gastric inhibitory polypeptide (GIP, magyarul kb. gyomorban termekődő gátló hatású polippeptid) nevű hormon szintje is. Ezt az anyagot a bélrendszer termeli, és fontos szerepet játszik a test energiaegyensúlyának kezelésében.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a fölösleges GIP-t a vér az agyba szállítja, ahol is az anyag nekilát megakadályozni, hogy a „jóllakottsági hormonnak” is nevezhető leptin tisztességesen elvégezhesse a munkáját. A zsíros étrenden tartott egerek éppen emiatt a folyamat miatt a túlevés csapdájába esnek.
A GIP beavatkozásának ellehetetlenítésével a leptin ismét érvényre tudja juttatni az adottságait, a rágcsálók étvágya normalizálódik, és el kezdenek megválni a súlyfeleslegüktől.
Bár ezen a területen még sok kutatásra van szükség, az új felismerés a későbbiekben akár hathatósabb fogyókúrák kialakításához is hozzájárulhat.
