Az Európai Unió a klímavédelem melletti fokozott elköteleződés jegyében 2023-ban a karbonvám (Carbon Border Adjustment Mechanism, azaz CBAM) rendszer bevezetését tervezi. A karbonvám lényege az Európai Unió területén kívülről érkező, magas károsanyag-kibocsátású termékek illetékkel való ellátása. A világon egyedülálló intézkedés tehát valójában nem vámrendszert vezet be, hanem a környezet számára káros hatásokkal rendelkező termékek behozatalát teszi költségesebbé. Nánási Nikolett, az Ernst & Young vámmenedzsere válaszolt a Store Insider kérdéseire.

A klímasemlegesség a cél

Az Európai Unión belül már létezik az ETS (Emission Trading System), melynek lényege, hogy a gyártóknak károsanyag-kibocsátásukkal arányosan anyagi kompenzációt kell fizetniük. Az Unión kívül azonban nem létezik ez a rendszer, a karbonvám bevezetésének egyik indoka tehát az Európai Unión belüli és azon kívüli gyártók versenyfeltételeinek kiegyenlítése. 

Az ETS keretein belül azonban léteztek ingyenes kvóták is, engedélyezve bizonyos mértékű károsanyag-kibocsátást. A karbonvám emiatt először csak azokban a szektorokban kerül bevezetésre, ahol már nincsenek ingyenes kvóták. Ezek megszűnésével párhuzamosan lépésről lépésre fog terjedni az új rendszer alkalmazása, mindvégig szem előtt tartva a piaci szereplők egyenlőségét. 

Az EU hosszú távú célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse károsanyag-kibocsátását az 1990-es adatokhoz képest és 2050-re teljesen klímasemleges legyen. A CBAM az erre való törekvés egyik fontos elemének tekinthető.

Érintett termékcsoportok

A karbonvám eredetileg 5 termékkörre vonatkozik, a vas és acél termékekre, az alumíniumtermékekre, a műtrágyákra, a cementre és a villamos energiára. További tárgyalások eredményeképp bővülhet a termékek köre, bevonva polimereket és egyéb vegyi anyagokat, illetve a műanyagtermékeket. Közvetett módon tehát, a műtrágyán és műanyag termékeken keresztül az élelmiszeriparra is hatással lesz a karbonvám.

Bizonytalan időpontok

A rendszer életbe lépésének időpontja bizonytalan, “millió dolláros kérdés”, ahogy Druskóczi László, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének kereskedelempolitikai csoportvezetőjede is kiemelte. Az EY podcastjében elmondta, a jelenlegi terv szerint 2023 elején kerülhet rá sor. 2026-ig azonban egy átmeneti időszak fog következni, amikor még nem lesz teljeskörűen alkalmazva a rendelet, a gyártók és exportőrök csak jelentéstételi kötelezettséggel rendelkeznek majd.

Adminisztráció és áremelkedés

“A karbonvám („CBAM”) bevezetése közvetett vagy közvetlen módon szinte minden európai gazdálkodót érinteni fog. A bevezetés első szakaszában, az érintetteknek adminisztratív kötelezettségeket kell majd teljesíteniük, rendszeres elszámolások és egyéb jelentések benyújtását. Az átmeneti időszak lezárulta után az adminisztratív feladatok mellett fizetési kötelezettség is terhelni fogja a vállalkozásokat: a CBAM hatálya alá tartozó termékekre megfelelő mennyiségű kvóta vásárlása lesz kötelező.”, mondta Nánási Nikolett a Store Insidernek. A kereskedelemben részt vevő felekre továbbá nagyobb bürokráciai teher fog nehezedni, ami a költségek növekedéséhez vezethet. Ez a fogyasztók számára az árak emelkedésében lesz érezhető.

Tippek a felkészüléshez

Nánási Nikolett hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a gyártók elkezdjenek felkészülni a közelgő változásokra. Tanácsa szerint érdemes időben megtenni a szükséges lépéseket, illetve ajánlottnak tartja tanácsadók alkalmazását. A Store Insider kérdésére adott válasza szerint a gazdálkodók az alábbi teendőkkel készülhetnek fel a CBAM bevezetésére:
 

• a CBAM pénzügyi hatásának értékelése a jelenlegi ellátási lánc alapján, és szükség esetén a megfelelő intézkedések megtétele az ellátási lánc és a gyártás újratervezésének érdekében;
• a rendeletből eredő megfelelési és jelentéstételi kötelezettségek lehetséges hatásának felmérése a társaságok napi működésére és folyamataira vonatkozóan;
• az EU-ba behozott vagy behozni kívánt áruk felülvizsgálata azok vámtarifaszámára és származási országára tekintettel;
• az EU-ba importálni tervezett áruk károsanyag-kibocsátásának – és az ebből eredő CBAM-költségeknek – a kiszámítása.

A karbonvám alól mentesülők köre

A karbonvám megfizetése alól azon országok termékei mentesülhetnek, ahol az országon belül a karbonvámhoz hasonló anyagi kompenzációs rendszer működik. Ez többek között magába foglalja az Európai Gazdasági Térség országait és Svájcot is. Emellett a 150 euró értékbeli határ alatti termékek esetében sem kell illetéket fizetni.

Lehetséges büntetések

A kötelezettségeket megszegő gyártók az illeték ötszörösét kitevő bírságot fognak fizetni, illetve bizonyos esetekben az importálási engedély is megvonásra kerülhet. Az átmeneti időszakban ugyanakkor csak riportálási kötelezettsége lesz a cégeknek, segítve annak a letisztulását, hogy az importőröknek és az exportőröknek pontosan milyen hatáskörei vannak.

Forrás: Ernst & Young, ec.europa.eu

Borítókép forrása: pexels.com