Az OKSZ nem adott olyan tartalmú nyilatkozatot, melyet a Napi Gazdaság 2011. október 25-i írása tartalmaz, hogy az étkezési utalvány elfogadás a kiskereskedelemben „laza”, továbbá  a helytelen elszámolás ellenőrzése „lehetetlen” (az OKSZ nyilatkozata pontosan ennek az ellenkezőjét tartalmazta).

A kereskedők ugyanúgy megtartják a szabályokat, mint a vendéglátósok. Esetenként ugyan valóban előfordul, hogy a vásárló „lazítani” akar, megpróbál biciklipumpát, vagy állateledelt venni az étkezési utalványért, ami szabálytalan. Az elszórt szabálytalan esetek azonban éppen azt bizonyítják, hogy a bolti utalványköltekezés korlátozása csak az ügyeskedőket segítené, amit alátámaszt a 2010. évi gyakorlat. Ebben az időszakban 98% adó terhelte a „hideg” (élelmiszerüzletben beváltható) étkezési utalványt, aminek nyújtása ebben az évben értelmét vesztette, így aki nem tudta, vagy nem akarta vendéglátóhelyen beváltani a „hideg” helyett kapott „meleg” utalványt, az továbbadta, vagy egyszerűen pénzért eladta. Ügyeskedők - sajnos - bármilyen rendszerben mindig akadnak.
 
Az Országos Kereskedelmi Szövetség teljes mértékben támogatta a kormánynak azt a döntését, hogy 2011-ben a béren kívüli juttatások keretében egységes étkezési utalvány adására legyen lehetőség, felhagyva a meleg és a hideg utalványok régebbi megkülönböztetésével. Az OKSZ megítélése szerint a jelenlegi utalványrendszer szolgálja legjobban az étkezési utalványokat felhasználó munkavállalók érdekeit, a korábbi évek - különösen 2010 torz - gyakorlatával szemben.

Döntő kérdés a rendszer célja: adókedvezménnyel segítsék a munkavállalók munkahelyi, munkaidő alatti étkezését. A munkahelyek többségében, vagy éppen közelében viszont nincs meleg étkeztetési lehetőség (munkahelyi étkező, büfé, vagy vendéglátóhely), a munkavállalók többsége otthonról hozott, vagy élelmiszerüzletben vásárolt élelmet fogyaszt a munkaidő alatt.

Meghatározó eleme a jelenlegi rendszernek, hogy a munkavállaló szabadon választhat az utalványbeváltásban az élelmiszerüzlet és a vendéglátóhely között. A tapasztalatok szerint a nehéz helyzetben élő, kispénzű munkavállalók a drágább vendéglátóhelyek helyett az élelmiszerboltokban váltják be utalványaikat.

Nincs minden alkalmazottnak van pénze vendéglátóhelyen étkezni, még étkezési utalvánnyal a zsebében sem. Egy kiló krumpli bolti és vendéglátóhelyi ára között 3-4-szeres is lehet a különbség. Természetesen az árkülönbségben a vendéglős munkája is benne van, de sokan vannak, akik azt mondják, köszönik szépen, de inkább majd ők megmelegítik két munkahelyi feladat között az ebédnek valót.
 
 
Az étkezési utalvány bolti beváltásának korlátozása az alkalmazottaknál jövedelemcsökkenést is okozhat, mivel az utalványjuttatás „olcsóbb” a bérnél, így nem véletlen, hogy a vállalkozások élnek ezzel a lehetőséggel, kérdéses azonban, hogy 2012-ben is megéri-e majd nekik. A kisvállalkozások sok esetben csak úgy tudnak a minimálbérnél többet adni alkalmazottaiknak, ha a cafeteria-rendszer lehetőségeit használják ki, ahol éppen a bolti és vendéglátóhely között szabadon választható étkezési utalvány a legnépszerűbb.