A csokoládé mindig időszerű téma, most azonban két jó okunk is van, hogy beszéljünk róla: egy ikonikus magyar márka éled újjá, miközben egy hazai alapítású vállalkozás a világ legjobbjai közé emelkedve már olyan városokban is értékesíti Magyarországon gyártott termékeit, mint Bázel, New York vagy Dubaj – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.

Októberi sajtóbeszélgetésén a MÉSZ a magyar csokoládé történetétől kezdve a Boci márka újjászületésén át a chocoMe nemzetközi jelenlétéig követte végig az ágazat fejlődését, bemutatva a lehetőségeket is, amelyeket a magyar csokoládégyártók napjainkban ragadnak meg és aknáznak ki.

Bár a kakaó világpiaci ára 2026-ra jelentősen visszaesett a 2024-es árrobbanás csúcsaihoz képest, ez a bolti árakon alig érzékelhető. A gyártók ugyanis jellemzően 6–12 hónapra előre kötik le alapanyagaikat, miközben a többi költségtényező nemcsak emelkedik, hanem kiszámíthatatlanul ingadozik is. A tartós árcsökkenés helyett így inkább időszakos árengedmények váltak gyakoribbá, amelyek ugyanakkor jelentősek. A kakaópiac továbbra is rendkívül változékony: a nyugat-afrikai időjárási szélsőségek, a terméskiesések és a szigorodó szabályozások, a termeléshez kapcsolódó különböző díjak további áremelkedéseket idézhetnek elő.

Az édességgyártás másik kulcsfontosságú alapanyaga, a cukor világpiaci árát az európai cukorrépatermés visszaesése, az ázsiai aszály, a brazil cukornád növekvő arányú etanolgyártási felhasználása, valamint az energia- és szállítási költségek alakítják – egy év alatt közel harmadával nőtt a cukor világpiaci ára. Közép-Európában ugyanakkor a felhalmozott készletek és az élénk kereskedelmi verseny egyelőre fékezik a drágulást. A kekszgyártás alapanyagául szolgáló gabonafélék nemzetközi árindexe egy év alatt 17,2 százalékkal emelkedett, ám a magyarországi fizikai piacon az áremelkedés egyelőre mérsékeltebb.

A magyar édességpiacon az emelkedő árak következtében évek óta tartós tendencia figyelhető meg: szinte valamennyi termékkategóriában stagnál az értékesített mennyiség. A fogyasztók tehát elsősorban vásárlásaik visszafogásával alkalmazkodnak az emelkedő árakhoz, mutatott rá a rendezvényen tartott előadásában Sánta Sándor, kiemelve, hogy döntéseikben a minőség továbbra is fontos szerepet játszik.

Ikon születik – a magyar tejcsokoládé eredettörténete

Az azték és maja forrásoktól kiindulva dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója és főmuzeológusa előadásában a magyar csokoládégyártás történetének fő mérföldköveit vette sorra, egészen a Boci csoki megjelenéséig.

Miután a Közép-Amerikából érkező kakaó és az abból készített csokoládé – akkor még fűszerekkel ízesített, afrodiziákumnak, illetve orvosságnak tartott, forró ital formájában – a 16-17. században meghódította Európa kiváltságos fogyasztói rétegét, a 18. században Magyarországra is megérkezik, ahol az iparosodás nyomán a 20. század elején indul az ipari méretű édességgyártás.

A tejcsokoládé szelet megjelenéséhez és tömeggyártáshoz azonban új receptúrák és technológiák is kellettek, amelyek közül a legjelentősebbek Svájcból, a csokoládégyártás egyik fellegvárából erednek – csakúgy, mint a kézműves csokoládéikról híres cukrászmesterek, akik a 19. század folyamán hazánkba érkeztek.

Döntő fordulatot hozó újításként Henri Nestlé 1867-ben a gyógyszerészek által használt tejporból sűrített tejet állított elő, amelyet Dániel Péter, a szintén svájci csokoládégyártó 1875-ben házasított össze a csokoládéval. Rodolphe Lindt pedig négy évvel később feltalálta a konsírozás néven ismert eljárást, amelynek a tejcsokoládé selymes állagát és finom aromáját köszönheti.

A 19. század végétől a tejcsokoládé kereskedelmi ikonográfiája is egyértelműen svájci eredetre utal, a szeletek csomagolása alpesi tájat és teheneket ábrázol, gyártótól és márkától függetlenül, mondta Török Róbert. Így a mítosszal ellentétben a Boci csoki nevét és csomagolását sem valamely más márka inspirálta – a magyar ikont maguk a fogyasztók hívhatták életre.

A Boci hazatér – magyar tulajdonban születik újjá a márka

A Boci csokival a Szerencsi Csokoládégyár lépett piacra – a vállalat, amelyet 1921-ben Magyar Kakaó és Csokoládégyár Részvénytársaság néven alapítottak, a termék pedig Szerencsi tejcsokoládéként, 1926-ban került forgalomba.

Terméknévként a Boci csokit először a sajtó említi az 1960-as években, legalábbis ez a róla fellelhető legkorábbi írásos emlék. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a két világháború között kapható termékeket a tejcsokoládé szimbólumává vált csomagolásuk miatt a fogyasztók egységesen bocis csokinak nevezték, és ez a köznyelvi kreativitás ihlette a hivatalos névadást.

Mindenesetre a Boci márkanév a nyolcvanas években jelent meg a termék csomagolásán, amelyről idővel az alpesi táj és a tehén grafikája egyaránt eltűnt. A 2024-es tulajdonosváltást követően azonban a kínálat retró kategóriájában a klasszikus dizájn is visszatért.

Mint emlékezetes, az Alba Regia Mercator Kft. két évvel ezelőtt vásárolta meg a Boci védjegyeit a Nestlétől, amelyhez 1991-ben, a Szerencsi Édesipari Vállalat privatizációja során került a márka. Az új tulajdonos elkötelezettségét tükrözi, hogy dedikált céget alapított, amely idén januártól az ikonikus márka továbbfejlesztésére és a korszerű fogyasztói igények kiszolgálására összpontosít – mondta előadásában Zagorac-Lázár Kitti, a Boci Csokoládé Kft. marketingvezetője.

Termékstratégiájának kidolgozásához a frissen induló cég fókuszcsoportos és kérdőíves felmérést készített a lakosság körében, amelyből kiderült, a magyar fogyasztók a közel száz éves Bocit nagy múltú, megbízható és szerethető márkának tartják, amelytől ugyanakkor a folyamatos megújulást is elvárják, más szóval a tradíciót és az innovációt egyaránt értékelik.

Mindennek alapján a Boci Csokoládé csapata a fiatal fogyasztók megszólítását stratégiai fontosságúnak tartja, és ennek jegyében a márka kínálatát máris új termékekkel bővítette. Szeptemberben jelentek meg például az impulzív vásárlók igényeihez illeszkedő termékek, októbertől pedig hozzáadott cukor nélküli, táblás csokoládék szélesítik a kínálatot, amelyek a vásárlók még szélesebb körének kínálnak alternatívát.

Az év hátralevő részében pedig újabb, izgalmas és trendi ízkombinációkkal érkező táblás termékek fogják még színesebbé tenni a Boci palettáját, mondta Zagorac-Lázár Kitti. A fogyasztók többek között matcha-lattés, banánpudingos, trópusi gyümölcsös és – a vásárlók kifejezett kérésére visszatérő – sztracsatellás, valamint egészen különleges, ropogós sós-kukoricás Boci csokoládék közül is választhatnak majd a közelgő ünnepi idényben.

Századik születésnapját a Boci egy limitált kiadású, aranyozott és dombornyomott csomagolású, prémium kategóriás tejcsokoládéval is ünnepelni fogja, amely szintén 2026 negyedik negyedévében kerül forgalomba, a márka történetét bemutató, jubileumi kiadvány kíséretében.

chocoMe – Európa legjobb bean-to-bar csokoládémanufaktúrája

Minden évben olyan rangos nemzetközi versenyeken indul a chocoMe Kft., mint a londoni Academy of Chocolate Awards, valamint az International Chocolate Awards és a Great Taste Awards, és mindegyik terméke legalább két szakmai megmérettetésen díjat nyert. Jóllehet a hazai csokoládémanufaktúra mindössze két éve lépett a bean-to-bar piacra, ebben a kategóriában idén májusban az International Chocolate Awards zsűrije Európa legjobbjává választotta.

Sokéves előkészítés eredményeként 2024-ben léptünk piacra saját beszerzésű, különleges minőségű kakaóból készült termékeinkkel – mondta előadásában Mészáros Gábor, chocolatier, a chocoMe Kft. ügyvezetője, aki a felkészülés részeként Venezuelában Chloé Doutre-Roussel, a világ egyik legismertebb kakaó- és csokoládé-szakértőjének kurzusán is részt vett. Emellett az elmúlt tíz évben mintegy félszáz kakaóültetvényt is felkeresett, hogy a helyszínen, a farmerektől tanuljon a termesztésről, és pontosan megértse, milyen tényezők befolyásolják a bab, a kakaó és a belőle készülő csokoládé minőségét, a szüretelést követő érlelés, a fermentáció és a szállítás folyamatát.

A látogatások során kialakult, személyes kapcsolatrendszernek köszönhetően a chocoMe ma olyan egyedi, különleges genetikával rendelkező kakaóbabokhoz jut hozzá, amelyekhez a nagyipari szereplőknek nincs hozzáférésük. Venezuelában viszonylag kis területen nagyon sokféle, különleges kakaóbab terem, ezért a cég ebből a régióból jelenleg négy farmertől vásárol, és mellettük egy-egy nicaraguai, tanzániai, valamint madagaszkári ültetvénnyel is együttműködik.

Ebben a szegmensben a kakóbabok különlegessége az árcédulán is jól látható, kilogrammonként jellemzően 13-20, esetenként akár 25 euróba kerülnek, vagyis a nagybani beszerzők által vásárolt babok árával összevetve legalább ötszörös szorzóval számolhatunk. A bean-to-bar beszerzésű, válogatott kakaó ugyanakkor olyan kivételes, rendkívül gazdag ízvilágot ad a kézműves csokoládéknak, amelyet a fogyasztók hiába is keresnének az ipari termékekben, mondta Mészáros Gábor

. A chocoMe ezért kizárólag két alapanyagból, kakaóbab és nádcukor felhasználásával készíti sokszoros díjnyertes, prémium kategóriás kézműves csokoládéit, minden íz és aroma a természet ajándéka és a mesteri megmunkálás gyümölcse.