A hatóság felidézi: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót „a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével. Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az „a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges".

Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről. „A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása" - szögezi le a hatóság. A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.

A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.

A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert.