A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján 2026 első három hónapjában a kormányzati szektor hiánya 2090 milliárd forint volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékát tette ki. Ez 838 milliárd forintos, illetve GDP-arányosan 3,1 százalékpontos romlást jelent 2025 első negyedévéhez képest.

Az egyes alrendszerek közül a központi költségvetés 2492 milliárd forintos hiánnyal zárta az időszakot, míg a helyi önkormányzatok 373 milliárd, a társadalombiztosítási alapok pedig 28 milliárd forintos többletet értek el.

A kormányzati szektor bevételei az első negyedévben 9327 milliárd forintra emelkedtek, ami 11,5 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A bevételi oldalon a legnagyobb bővülést a társadalombiztosítási hozzájárulások mutatták, amelyek 14,6 százalékkal növekedtek. Emellett emelkedtek a jövedelemadó-bevételek is, miközben az általános forgalmi adóból származó bevételek 7,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az egyéb állami bevételek több mint negyedével bővültek.

A kiadások ugyanakkor ennél jóval gyorsabb ütemben, 18,7 százalékkal nőttek, elérve a 11 417 milliárd forintot. A legjelentősebb növekedés a munkavállalói jövedelmeknél volt megfigyelhető, ahol közel 39 százalékos emelkedést regisztrált a KSH. Szintén jelentősen bővültek a pénzbeli társadalmi juttatások és az egyéb kormányzati kiadások, miközben a folyó termelőfelhasználás is meghaladta az előző évi szintet.

Ezzel párhuzamosan a beruházási aktivitás mérséklődött: a bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke 26,2 százalékkal csökkent az előző év első negyedévéhez képest. A kamatkiadások ugyanakkor csak mérsékelt, 0,7 százalékos növekedést mutattak.

A KSH adatai alapján az első negyedéves költségvetési folyamatokat továbbra is az jellemezte, hogy a bevételi oldal növekedése nem tudta ellensúlyozni a kiadások ennél gyorsabb bővülését. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiskális egyensúly helyreállítása továbbra is jelentős kihívást jelent a költségvetési politika számára.