1. A munkahelyi adatvédelem a személyes adatok védelmének kritikus területe. A Tervezet szabályai az alapjogvédelemmel szemben egyértelműen a munkáltatói érdekek védelmére helyezik a hangsúlyt. A Tervezet lehetővé tenné a magánélet technikai eszközökkel történő megfigyelését a munkaviszonnyal összefüggő, ám munkaidőn túli és munkahelyen kívüli magatartás ellenőrzése céljából.

 2. A korrupció elleni fellépés és a közérdekvédelem egyik fontos eszköze a közérdekű bejelentések megtételének joga, és ehhez kapcsolódóan a munkavállaló munkahelyi státusának a védelme. A Tervezet a munkáltatók közérdekkel ellentétes magatartásának feltárását nehezíti a titokvédelmi kötelezettség elnagyolt szabályaival.

 3. A Tervezet alkotmányellenesen szűkíti a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánítást. A „munkáltató helytelen megítélésére alkalmas”, illetve a „munkaviszony céljaival” ellentétes tartalmú vélemények tilalma szükségtelen és aránytalan korlátozást jelent.

Ebből a szabályozásból következően például a multinacionális cégnél dolgozók nem fogalmazhatnak meg multinacionális cégek befektetéseit ellenző véleményt. „Magyarországon a közérdekű bejelentők védelme még mindig nem megoldott, a Tervezetben foglaltak sajnos csak tovább rontanák a helyzetüket. A Tervezet ebben a formájában nem segíti a korrupció elleni fellépést - nyilatkozta Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője. „A munkahelyen és munkaidőben indokolt alapjog-korlátozást a Tervezet kiterjesztené a magánéletre is, ahol ilyen jellegű szabályoknak nincsen keresnivalójuk.”   – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.