Az elmúlt év során átfogó vizsgálatban mérte fel a hazai iskolai közétkeztetés helyzetét az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, közösen az Országos Tisztifõorvosi Hivatallal és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveivel. A felmérés követte a 2008-as vizsgálat módszertanát, így lehetõséget biztosít arra, hogy az elmúlt négy év változásait bemutassa.
A statisztikai adatokból kiderül, hogy a közétkeztetést legnagyobb arányban az alsó tagozatosok veszik igénybe (90%), a felsõsöknél ez az arány 60%, a középiskolások közül pedig már csak minden negyedik eszik a menzán. Ez az arány ízletes, egészséges, kulturált közétkeztetéssel jelentõsen javítható a nemzetközi tapasztalatok szerint. A felmérés szerint a gyerekek a kitálalt ebéd háromnegyedét megették.
Az elemzés szerint a korábbiakhoz képest gyakrabban, átlagosan naponta egyszer kaptak nyers gyümölcsöt, zöldséget a gyerekek. Az iskolák többségében a teljes kiõrlésû pékárukat is felvették az étrendbe. A konyhák kétharmada vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat, amelyek összhangban vannak az egészséges táplálkozás irányelveivel – a változatosság növelésén túl. A gyerekek többségének ízlettek az egészséges ételek, sikerült megkedveltetni az új ízeket. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a diétás étkeztetést már az iskolák kétharmadában meg tudják oldani.
A vizsgálat azonban kedvezõtlen jelenségeket is feltárt: vannak iskolák, ahol nem biztosított a napi háromszori étkezés, sok helyen pedig az okoz problémát, hogy az ebéd elfogyasztására nincs elég idõ – volt, ahol csak 10-15 perc jutott erre. Sajnálatos, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minõségû és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. Tejet és tejterméket nagyon ritkán kaptak a gyerekek: mennyisége nem érte el a korosztályos élettani szükséglet 58%-át. Együtt használt ételízesítõt és sót a fõzõkonyhák több mint négyötöde. Ez a gyakorlat is tükrözõdik az étrendek sótartalmán: a laboratóriumi mérések szerint ez még mindig az ajánlás többszöröse.
A 2014. szeptembertõl életbe lépõ táplálkozás-egészségügyi rendelet elõírásai éppen az itt felsoroltak javítását célozzák. A program sikeres végrehajtásához azonban szükség van arra is, hogy az érintettek megértsék: például attól, hogy kevesebb só kerül az ételbe, még lehet ízletes az ebéd, ha zöldfûszereket használnak a fõzéshez. Az ÁNTSZ partnerségre kéri a szülõket, a pedagógusokat a közétkeztetõket, az élelmiszer-beszállítókat. Támogatást ahhoz, hogy a közétkeztetés a gyermekek egészségét szolgálhassa.
