A földimogyoró-allergia esetenként rendkívül súlyos tüneteket, olykor akár életveszélyes anafilaxiát is okozhat. Jelenleg e speciális érzékenység kezelésének egyik legáltalánosabb módja az, hogy a betegek kapszulás kiszerelésben, szájon keresztül fokozatosan növekvő dózisú földimogyoró-fehérjét visznek be a szervezetükbe, és így szerencsés esetben idővel ellenállóvá válnak az allergénnel szemben.

A gond ott van, hogy a sikerhez a pácienseknek hosszú ideig szigorúan be kell tartaniuk az adagolási rendet, ráadásul az allergiás reakciók kockázata így is fennmarad.

Egy másik, epicutan immunterápiaként (EPIT) ismert kezelés folyamán a betegeknek egy olyan bőrtapaszt kell viselniük, amely fokozatosan földimogyoró-fehérjéket szabadít a szervezetükbe. Ennek a technikának a hatékonysága személyenként változó, és attól függ, hogy az adott páciens bőre milyen mértékben akadályozza a fehérjék bejutását a véráramba.

A Michigani Egyetem és a Moonlight Therapeutics tudósait éppen a már létező módszerek hiányosságai késztették arra, hogy egy megbízhatóbb gyógymódot keressenek, és nem kizárt, hogy a mikrotűs technológia alakjában hatékony megoldásra leltek.

Dióhéjban összefoglalva az ilyen tapaszok egyik oldalán apró, gyógyszerrel töltött tűk sorakoznak, amelyek a beteg testére kerülve átszúrják a bőr külső rétegét, viszont nem okoznak fájdalmat, mert az idegektől távol maradnak. Miután a mikrotűk a szervezetbe hatolnak, feloldódnak, és a gyógyszert a bőrsejtek közötti interstitialis folyadékba eresztik.

Az orvosság végül is ebből a közegből kerül át a véráramba.

Az új tanulmány során a kutatók olyan mikrotűs bőrtapaszokat alkalmaztak, amelyek tüskéi nem tartalmaztak gyógyszert, viszont bevonták őket porított földimogyoróval.

A vizsgálatok alatt hetente egyszer 5 percre földimogyoró-allergiás egerek bőrére helyezték a tapaszokat.

Öt hét után a kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a mikrotűs kezelés az EPIT-nél sokkal hatékonyabb a csonthéjassal szembeni tolerancia kialakításában, ráadásul alkalmazása mellett a siker eléréséhez tized annyi földimogyoró-fehérjére van szükség.

„Bár preklinikai eredményeink állati modelleken végzett vizsgálatokból származnak, bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy földimogyorós mikrotűkkel a bőrön keresztül folytatott élelmiszerallergén-immunterápia hatékonyabbá tehető – fogalmazott Jessica O'Konek, a Michigani Egyetem adjunktusa, és a kutatást bemutató egyik tanulmány vezető szerzője. – Az élelmiszer-allergia kezelési lehetőségei korlátozottak, és így az új gyógymódok kialakítására jelentős motiváció mutatkozik.”

A szakember szerint az elmondottak miatt izgalmas lesz nyomon követni az új technológia klinikai fejlődését.