Becsült olvasási idő: 2 perc
Napi egy alma és egyéb mendemondák

Szinte semmit nem sikerült bizonyítani az étrend és a rák között feltételezett, sokak által ismert elméletekből. Nem káros a vörös hús és a zsír, nincs hatása a sok zöldségnek és gyümölcsnek? Vagy nem közvetlen a hatás? Az Origo tolmácsolásában a New York Times foglalta össze, hogyan áll ma a tudomány a daganatok és az étrend kapcsolatának kérdéséhez.

Ha manapság körbenézünk egy könyvesboltban, vagy ha az internetet böngésszük, könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy nem is kell egyebet tennünk a rák ellen, mint odafigyelnünk, mi kerüljön az asztalunkra. Se szeri, se száma azoknak a kiadványoknak és honlapoknak, amelyek a legkülönbözőbb, antioxidánsokban és más növényi vegyületekben gazdag szuperételeket ajánlgatják, esetleg arra akarnak rábeszélni, hogy kövessük a kínai parasztok vagy az őskőkori barlanglakók étrendjét.

Ám ez a táplálkozástani folklór fényévnyi távolságban van a tudomány valódi tényeitől. Az utóbbi két évtizedben egyre-másra elbizonytalanodott minden, amit a rák és az étkezésünk kapcsolatáról tudni véltünk. Olyannyira, hogy az American Association for Cancer Research idén áprilisban San Diego-ban rendezett évi rendes konferenciáján – ami a világ egyik legnagyobb rákkutatási szervezetének több mint 18 500 résztvevőt mozgósító mamutrendezvénye – a táplálkozás és a daganatok kapcsolatának mindössze egy poszterszekciót és pár elszórt előadást szenteltek. Újdonságként merült fel, hogy a kávé csökkentheti egyes daganatféleségek kockázatát, és a D-vitamin hasznáról is esett némi szó. De ezzel nagyjából vége is a felsorolásnak.

Szinte sajnálatot ébresztett, ahogy a konferenciát megnyitó plenáris ülésen Dr. Walter C. Willett, a Harvard epidemiológusa – egy elismert tudós, aki sok-sok évet töltött a rák és a táplálkozás kapcsolatának felderítésével – beszámolt e tudományterület jelenlegi állásáról. Bármi legyen is a helyzet más betegségekkel, ami a rákot illeti, nincs elegendő bizonyíték kijelenteni, hogy a gyümölcsök és zöldségek segítenének, vagy a zsíros ételek ártanának. Szinte az egyedüli, ami biztonsággal kijelenthető, hogy a testsúly kordában tartása fontos – csakúgy, mint a szívbetegség, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a stroke és egyéb veszedelmek távol tartása érdekében. A túlzott alkoholfogyasztás elkerülése is egyértelműen előnyös. De amíg valaki nem szenved súlyos táplálkozási zavarban, az egyes konkrét ételek befolyása olyan csekély, hogy a jel könnyen elvész a zajban.

Már semmi sem biztos

Egészen másképp állt még a helyzet 1997-ben, amikor két másik nagy rákkutatási szervezet, a World Cancer Research Fund és az American Institute for Cancer Research egy telefonkönyv vastagságú közös beszámolót jelentetett meg azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend a daganatok előfordulását több mint 20 százalékkal csökkentheti. E beszámoló szerzői több mint 4000 tanulmány áttekintése után jutottak arra a meggyőződésre, hogy a zöld színű zöldségek segítenek megelőzni a tüdő- és a gyomorrákot, a vastagbél- és a pajzsmirigyrák pedig megelőzhető brokkolival, káposztával és kelbimbóval. Úgy tűnt, hogy a hagyma, a paradicsom, a fokhagyma, a répa és a citrusfélék is fontos szerepet játszanak.

A cikk folytatása ezen a linken elérhető.