A termelők jó minőségre számítanak, a fajtaválaszték és a termelési technológia terén jelentős előrelépések történtek. A termőterületek csökkenését a modern technológiákkal tudták ellensúlyozni – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtótájékoztatóján.
Az öt nagy termőterületről először a déli országrészből, Békés, Tolna, Baranya térségéből, majd a hevesi régióból kerül a dinnye a fogyasztókhoz. Később, július végétől Szabolcs-Szatmár-Beregből, és kedvező időjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhető lesz.
Az elmúlt években jelentősen változott a dinnyetermelés technológiákban. A megelőző évtizedekhez képest körülbelül fele akkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. Sőt, idén elkezdődött a termőterület növekedése, a tavalyi 2600-hoz képest 2900 hektáron termelnek dinnyét hazánkban. A szakemberek idénre mintegy 140 000-160 000 tonna termésre számítanak, ebből 15 ezer tonna a sárgadinnye. Egyébként a hazai piacon lenne igény több sárgadinnyére.
Fejenként tíz kíló a dinnyefogyasztás a szezonban
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Magyarországon átlagosan a szezonban 10 kg/fő a dinnyefogyasztás. A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5-2 kg, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Illetve a sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik.
A dinnye kilónkénti áráról kiderült, hogy kereskedelem a kereslet-kínálat alapján szabályozza az árat, nem a termelőtől függ, mennyiért adják a boltokban. A szezonális jelleg miatt pár nap alatt jöhet árváltozás a gyümölcsnél. A tavalyi árat alapul véve várhatóan 350 forint lesz a dinnye induló ára.
Nagyobb dinnyeexportra számítanak
A termelés korszerűsítése nyomán a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, éppen ezért növelni kellene az exportot. Várhatóan az idén megtermelt dinnye harmada kerül exportra, legnagyobb része a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra. Megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet.
A görögdinnye-termesztésünk 2-3%-a, míg a sárgadinnye-termesztésünk már több mint 20%-a fóliás termelésből származik. Összességében elmondható, hogy a termelés jóval hatékonyabb lett, és betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, és jó a minőség is.
A dinnye több mint 90%-a víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában.
A sárgadinnye kiváló karotin és C-vitamin forrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen levő likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is.
A sárgadinnye gyógyhatásai közül a bőrbetegségek, meghűléses betegségek enyhítésében játszott szerepe mellett említést érdemel a jó emésztést, a kedvező gyomor-és bélműködést segítő, valamint vesetisztító hatása. A dinnyék, különösen a sárgadinnye kedvező táplálkozás-élettani hatású makroelemek, ionok kiváló forrásai is. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit. Érdekesség, hogy a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban. Ahhoz, hogy jótékony hatásait kifejtse, alaposan össze kell rágni.
