(Cikkünk frissült)
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Január-augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
A kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 12 százalékkal emelkedett.
Augusztusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1787 milliárd forintot ért el. Az országos forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott - derül ki a jelentéből.
Az első nyolc hónapban a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,3 százalékkal emelkedett naptárhatástól megtisztítva az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
OKSZ: kiábrándítóak az adatok
„A kiskereskedelmi forgalom júliusi fellendülése rövid életűnek bizonyult, az augusztusi 2,4 százalékos adat visszatérést jelent a korábbi kiábrándító szintekhez, miközben a növekedés hosszú idő után és nagyon mélyről indul újra”
– mondja Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A szervezet közleménye kiemelte, hogy a forgalom volumene nem érte még utol a Covid utáni szintet, és messze elmarad a lakosság rendelkezésére álló jövedelem növekedésétől.
A 2022-23-as nagy infláció óta a magyar lakosság fogyasztási hajlandósága drámai módon visszaesett, és a mai napig nem tért magához. A kiskereskedelmi forgalom volumene csak közelíti a 2022 eleji szintet, miközben a reálkeresetetek 2023 óta dinamikusan, többnyire kétszámjegyű ütemben nőttek – írták.
Az OKSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a kereslet növekedésének nyoma sincs az inflációs adatokban, az élelmiszerek ára egy év alatt csaknem 5 százalékkal csökkent, így keresleti oldalról semmilyen akadálya nincs az árrésstop kivezetésének. Ez utóbbival kapcsolatban lényeges fejlemény, hogy országjárásán Magyar Péter miniszterelnök arról beszélt a hétvégén, hogy fontolóra kell venni az árrésstop kivezetését.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
