2025. decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,0, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal nyomán az MTI. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2 százalékkal nagyobb volt az előző havinál. 2025-ben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest – közölte a KSH.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,1 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,6, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,2, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 2,2, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,2 százalékkal nőtt – sorolta a jelentés.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,8 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,7 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 1,2 százalékkal csökkent.
Decemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1975 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 12 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
2025-ben a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,9 százalékkal bővült naptárhatástól megtisztítva az előző évhez képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene – áll a jelentésben.
OKSZ: kiábrándító adatok
Összességében kiábrándítóan teljesített a kiskereskedelmi forgalom 2025-ben, és ezen az ünnepi szezon adatai sem tudtak szépíteni. Bőven 6 százalék feletti átlagos reálkereset növekedés mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék alatti növekedési üteme egyértelműen arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni. Ezen az olyan állami intézkedések sem segítettek, mint a nyugdíjas élelmiszer utalvány, mert az alapprobléma a fogyasztók pesszimizmusa a kilátásaikat illetően – közölte kedden az Országos Kereskedelmi Szövetség.
„Nem javít a helyzeten a nagyobb kiskereskedelmi láncokra kényszerített árrésstop sem: a beszerzési ár felett 10 százalékban maximalizált fogyasztói ár nem növelte a vásárlási hajlandóságot. Ezzel szemben leküzdhetetlen kihívások elé állította a kisebb kereskedelmi láncokat és a független boltokat, hiszen az így kialakult árszintekkel nem tarthatják a versenyt.”
– hangsúlyozta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
„Még látványosabb a lehetőségek és tényleges fogyasztás közötti eltérés az élelmiszerek esetében. A kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek ára 2025 egészében nem emelkedett (sőt, minimálisan csökkent), miközben a nettó keresetek átlagosan 10 százalék fölötti ütemben nőttek. Ehhez képest az élelmiszerek fogyasztása 2,5 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy a háztartások a szokásos élelmiszer költéseik bő 7 százalékát óvatosságból inkább megtakarították, vagy máshová kellett azt átcsoportosítaniuk.”
– tette hozzá.
Az OKSZ értékelése szerint a decemberi kedvezőbb fogyasztási adatok adnak némi reményt arra, hogy 2026-ban megindul a fogyasztás növekedése. Az árrésstop takarásában ugyanakkor az élelmiszerek áremelkedése nem állt le, a termelők és beszállítók költségei növekednek, amit olyan állami beavatkozások is tetéznek, mint az útdíjak, vagy a hulladékgazdálkodási díjak emelése.
Bár az árrésstop kivezetésének legkedvezőbb időpontját a kormány elmulasztotta, de februárban ez a mulasztás még viszonylag kis károkkal pótolható – fogalmaztak.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
