Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) aktuális havi élelmiszerár-indexe és a negyedévente kiadott Kilátások a gabonahelyzet terén és az élelmezési helyzet (Crop Prospects and Food Situation report) jelentése 2 527 millió tonnára becsüli a világ teljes éves gabonatermelését 2015-ben. Bár a tavalyi kimagasló eredményekhez képest ez 1 százalékos csökkenést jelent, mégis meghaladja a múlt hónapban prognosztizáltakat.

Eközben az élelmiszerárak 0,9 százalékkal tovább mérséklődtek május óta. Az index 165,1 pontos értéke, ami 21 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly ilyenkor mért, a 2009 szeptembere óta tartó időszak legalacsonyabbja.

Az árak további süllyedése mögött leginkább a cukor árának 6,6 százalékos és a tejtermékek árának 4,1 százalékos csökkenése áll, ellensúlyozva még a pálmaolaj és búza magasabb jegyzését is. Az állati takarmányok iránti kereslet világszerte erősödik (leginkább Brazíliában, Kínában és az Egyesült Államokban), és ez a szemes gabonák, például a kukorica drágulásához vezet.

Az optimista kilátások és a csökkenő árak miatt talán nem irányul kellő figyelem az élelmezésbiztonsági szempontból veszélyeztetett térségekre, figyelmeztet a jelentés.

Mintegy 34 ország, köztük 28 afrikai is, jelentős számú menekülttel szorul külső segítségre élelmiszerből.

Számtalan probléma Afrikában

A gabonatermelés szintje Afrikában is várhatóan mérséklődik a tavalyi magas értékhez képest: alacsonyabb termés valószínű Közép- és Észak-Afrika kivételével az egész kontinensen.

Afrika déli részén a gabonatermelést 17 százalékkal kevesebbre becsülik a rendszertelen esőzések és az elnyúló szárazság miatt. A térség legfontosabb gabonája, a kukorica esetében 20,6 millió tonnát várnak a szakértők, 26 százalékkal kevesebbet tavalyhoz képest.

A nagy különbség mögött leginkább Dél-Afrika 30 százalékos kukoricatermés-csökkenése áll, az ország termelése előrejelzések szerint 10,5 millió tonna lesz.

A gabona-behozatalra szoruló országok (mint Zimbabwe, ahol a kukoricatermelés szintje a felére eshet), számára ezzel szűkülnek a lehetőségek. Az előző évben tapasztalt biztató eredmények után az élelmiszersegélyre szorulók száma várhatóan növekszik.

A Száhel-övezet 2014-es jó termésátlaga elfedi az esetleges élelmezés-biztonsági problémákat Nyugat-Afrikában, jegyzi meg a jelentés.

A teljes gabonatermelést tekintve tavaly a kilenc Száhel-övezeti ország kibocsátása (21 millió tonna) 7 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt öt év átlaga, lényegében Mali és a többi tengerparti ország jó eredményei miatt.

Mindemellett a térség jelentős részében, főleg a nyugaton található országok között, a rossz időjárás miatt épp ellenkező irányú tendenciát tapasztaltak a szakértők.

A közép-afrikai térségben, a Közép-Afrikai Köztársaság kedvező időjárása ellenére is, inkább a polgári zavargások negatív hatása érvényesül ebben a növénytermesztési szezonban. A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében zajló konfliktus szintén aggodalomra ad okot.

Kelet-Afrikában a vetési időszak óta tapasztalt késői és rendszertelen esőzések rontják a kilátásokat.

A jelentés megkongatja a vészharangot Dél-Szudán konfliktus sújtotta területei miatt, ahol év eleje óta az élelmezési problémákkal küzdő emberek száma megduplázódott, és már a 4,6 millió főt is elérheti.

Egy humanitárius katasztrófa előjelei a Közel-Keleten

2015-ben a Közel-Kelet térsége jobb évre számíthat a tavalyi aszályok után, jelentős részben a török kibocsátás 18 százalékos erősödése miatt. A konfliktusok azonban nem kímélik Irak, Jemen és Szíria mezőgazdaságát, amely országok egy „eszkalálódó humanitárius válsággal” kénytelenek szembesülni a jelentés szerint.

Jemenben különösen súlyos a helyzet, ahol a 12,9 millió élelmiszerhiányban szenvedő ember már közel fele a vészhelyzetnek minősített fázisban van, több mint fele pedig válság fázisban, ami 21 százalékos növekedést jelent 2014 során.

Ázsia: rekordtermés és problémák

Kínában és Pakisztánban rekordszintű termés várható, ami kiegyenlíti a kontinensen máshol, például Indiában a búza esetében, várható alacsonyabb termés hatását.

A nepáli földrengés az ország élelmiszertermelését is visszavetette, míg Dél-Koreában a súlyos aszályos időszak miatt várható rossz gabonatermés 2015-ben.