A kormány eltökélt, a NAV szigorú: a megadott határidőt minden kereskedőnek tartania kell. Más kérdés, hogy addigra lesz-e beépíthető AEE (Adóügyi Ellenőrző Egység). A pénztárgépesek ugyanis igazából csak a rendelet kihirdetése után kezdhettek hozzá a fejlesztéshez, hiszen a tervezethez képest olyan fél-egymondatos változások szerepeltek a végleges rendeletszövegben, amelyet ha nem vártak volna meg, és enélkül kezdtek volna el dolgozni, akkor február 15-én kezdhették volna elölről az egészet.
Egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor lesz kész AEE. A határidő nemcsak a gyártás miatt problémás (az alkatrészt-gyárttatás, ha Kínában történik, eleve több hónapot tesz ki), hanem az egység tesztelése miatt is. Sőt! Ha lenne is AEE-vel ellátott pénztárgép, az engedélyezési kérelem március 20-a előtt nem is nyújtható be a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz, ennél fogva jelenleg egyetlen pénztárgép-forgalmazó sem tud ajánlatot tenni. A logisztikai feladatokra egyes pénztárgép forgalmazók úgy készülnek fel, hogy már most lehetővé teszik márkaoldalukon az online pénztárgépre történő előjegyzést.
A fejlesztés mindenhol szigorúan bizalmas üzleti titok, beleértve azt is, hogy milyen AEE kerül majd az egyes forgalmazók pénztárgépeibe.
A NAV-nál felállt a rendszer
A NAV, központi rendszerét március elsején már teszt üzemmódba kapcsolta, néhány technikai hibát orvosolni is fognak, azonban az AEE-k tesztelése, engedélyeztetése, pénztárgépekbe való beültetése, az új kasszák legyártása, az adattovábbítás hibáinak kiküszöbölése határidőre, megfeszített tempóban is nehezen kivitelezhetőnek tűnik. Márpedig a papír kontrollszalagos kasszával rendelkező kereskedőket június 30-tól kezdve büntetheti a NAV. A korábban rémhírként terjedő, tablettel érkező adórevizor július 1-jétől nagyon is valóságos gyakorlat lesz. Élelmiszer információi szerint a revizorok úgy fognak ellenőrzést végezni, hogy például egy bevásárlóközpontban a pontos helyszínt az ellenőrzés megkezdése előtti percekben kapja meg a központtól okostelefonon vagy tableten. A kijelölt üzlet kasszájára „realtime” módban kapcsolódik a NAV, így a revizor az üzleten kívül is látja, hogy mennyi készpénznek kell lenni az egyes kasszákban. Ha az ellenőrzéskor ennél mégis többet talál, akkor az adócsalás ténye vitathatatlan.
Mennyi adót csalnak el a kereskedők?
Egyes vélemények szerint 1000, mások szerint 1600 milliárd áfa nem folyik be a kereskedelmi szektorból. Ehhez képest a kormány 90 milliárdos elvárása szerény számítások szerint is az elcsalt áfamennyiség 10%-a, amit a kb. 150 ezer kiskassza-tulajdonosnak kellene teljesítenie. Valami biztos, hogy elindult, hiszen információink szerint már a rendelettervezet meglebegtetése is elég volt ahhoz, hogy megemelkedjenek az áfa bevételek: a NAV szerint a kiskereskedők elkezdték ütni a pénztárgépeket, nyilván a május 1-jei (június 30-i türelmi idővel) adóhatósági rákapcsolódáson mindenki elgondolkodott, és belátta, hogy egy napos különbséggel nem lehet hirtelen többszörös forgalmat mutatni.
A POS rendszereknél is kritikus a határidő
A változás nemcsak az AEE-vel rendelkező új POS-konfigurációkat érinti, hanem a meglévő rendszerekben is módosítani kell, hogy a türelmi idő alatt, december 31-ig a meglévő POS rendszerek megfeleljenek a havi adatszolgáltatásnak. A mikrotranzakciók rögzítése, NAV felé történő továbbítása komoly számítástechnikai fejlesztést igényel. A nagyobb áruházláncoknál, hálózatoknál mindenképp módosítani kell az eddig használt szoftvert, ami nem oldható meg helyben, hanem anyavállalati szintű beavatkozást igényel. Ezt pedig komoly programozással lehet csak megoldani. A hipermarketek képviselői minden lehetséges fórumon szóvá tették, hogy, a fejlesztések elindítása, az új rendszer felállítása december 31-ig nem megvalósítható. A külföldi cégek magyar leányvállalatai azért is nehéz helyzetbe kerülhetnek, mert esetükben a számítástechnikai fejlesztésekről az anyacég dönt. Ismert olyan magyar leányvállalat, amelynek legközelebb jövő év elejére adtak engedélyt arra, hogy hozzányúljanak a konszernt kiszolgáló háttérprogramhoz. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a NAV eddig csak azt közölte, milyen paramétereknek kell megfelelniük a gépeknek, arról nem tett említést, mi maradhat és mi nem az átalakítás során. A programozás mellett szükség lesz olyan, a pénztárgépekhez csatlakoztatott hardverre is, amely alkalmassá teszi az online kapcsolattartásra. Ennek az eszköznek a gyártására a hírek szerint 4-5 cég vár indulásra készen. Kérdés, hogyan tud ennyi vállalkozás kiszolgálni 200 ezer kereskedőt, akiknek ráadásul hitelesíttetniük kell majd a beszerzett eszközöket – jelent meg a Napi Gazdaság hasábjain.
Újat vagy felújítottat?
Minden kasszát alkalmassá lehet tenni arra, hogy adatot továbbítson a NAV felé, kérdés, hogy mennyiből. Sok egyedi tényezőt is érdemes majd figyelembe venni: mikor vásárolta a kereskedő a jelenleg használt gépet, milyen típusú, milyen funkciókkal rendelkezik és mennyire elégíti ki az igényeit, mennyire fontos a felhasználónak, hogy ne változzon a pénztárgép kezelése stb. Szakértői vélemények szerint a kiskasszák nagy részét érdemesebb lesz lecserélni.
Felmentés
A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az állami adóhatóságtól akkor kérheti az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést, ha székhelye, telephelye, üzlete, pénzátvételi helye, ahol a pénztárgépet üzemelteti, olyan helyen található, ahol az adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat nem érhető el, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelentene az adóalany számára. A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása azonban nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtát online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel felszerelt pénztárgéppel állítson ki. Az egyedi mentesítést, amely 1 évre szól, de újra igényelhető az állami adóhatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakhatósági állásfoglalása alapján adja meg. Az egyedi mentesítés időtartama alatt a pénztárgép üzemeltetője az adatokat CD/DVD lemezre, illetve más, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta megküldi a az illetékes állami adóhatóságnak. Az adóalany az adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen.
Engedélyezés
Március 20-a után a NAV helyett a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) folytatja le a kasszák engedélyezési eljárását. Első fokon az MKEH metrológiai hatósága, míg másodfokon a szervezet központi szerve jár el. Az eljárásért fizetni kell. Ennek megfelelően a nem speciális pénztárgépek esetében engedélyenként 600 ezer forint a díj, míg a speciális berendezéseknél 900 ezer forint. Fontos tudni, hogy a március 19-én a NAV-nál folyamatban lévő ügyeket az adóhatóság megszünteti. Ha az MKEH típusvizsgálata alapján az derül ki, hogy az adott kassza nem felel meg az előírásoknak, de kisebb módosításokkal teljesítheti a követelményeket, akkor az MKEH – határidő kitűzése mellett – lehetőséget ad a hiba kiküszöbölésére. Amennyiben a pénztárgép megfelel az előírásoknak, a szervezet a vizsgált példányt (etalon példány) lepecsételi. Az etalon berendezést a forgalmazók kötelesek 10 évig változatlan formában megőrizni.
A rendeletet érintő kérdésekkel, javaslatokkal a NAV-hoz külön erre a célra létrehozott e-mail címen lehet fordulni:
