A Covid-válságot követően újabb kihívások teszik próbára a kávézólánc-tulajdonosokat az Egyesült Államokban. A „felkelés” ott ütötte fel a fejét, ahol talán a legkevésbé számítottak rá: a kiszolgálópult mögött, közvetlenül a kávégépek mellett. Noha az elemzők a kezdetekben nem jósoltak országos sikereket a jellemzően fiatal, gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő vendéglátóipari munkaerő érdekvédelmi harcában – különösen az olyan világmárkákkal szemben, mint a Starbucks –, egyre valószínűtlenebb kimenetelekkel találkozni.
Starbucks a legfelsőbb bíróságon
Amikor 2022 februárjában a Starbucks a vád szerint érdekvédelmi tevékenység miatt bocsátotta el 7 dolgozóját a Tennessee állambeli Memphisben, még senki sem gondolta, hogy az eset az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága előtt köthet ki. Két évvel később az egyik legnagyobb médiafigyelemtől övezett amerikai közéleti ügy egyértelművé tette, a barista szakszervezetekkel komolyan számolni kell. A növekvő hullámverésben pedig a Starbucks újabb és újabb dollármilliókhoz nyúl a szakszervezetek megfékezése érdekében az Egyesült Államok széltében-hosszában – from sea to shining sea.
Álláspontjuk szerint a szakszervezetek ellehetetlenítik a dolgozóikkal kialakított „közvetlen kapcsolatot”, amely a vállalati kultúra alapját képezik. Az amerikai Restaurant Dive-nak nyilatkozó wisconsini Starbucks barista, Alex Taylor ugyanakkor kijelentette, hiába hivatkozik a cég közvetlen kapcsolatra, „valójában csak akkor hallja meg a dolgozók hangját, ha együtt, szakszervezetként szólalnak meg.” Sőt, sajtóhírek szerint a Starbucks „hallása” ilyen esetekben is erősen szelektív.
Békülékeny háborús sellő
A kávézólánc az elmúlt ősszel azzal támadta a Starbucks Workers United szakszervezetet, hogy tagjaik a közel-keleti konfliktus kirobbanását követően palesztin-barát üzeneteket osztottak meg hivatalos közösségi média-profiljaikon. A szakszervezet válaszul rágalmazási pert indított, mivel álláspontjuk szerint a kávézólánc a terrorizmus pártolásával igyekszik besározni a dolgozói érdekképviseletet. A végletekig elfajult ügyre jellemző, hogy az amerikai közélet legkülönbözőbb szereplői buzdítottak a Starbucks bojkottjára – ellentétes okokból.
Miközben a baristák tiltakozásai új lendületet vettek, az egyre inkább elfajuló médiaháború elsősorban a kávézóláncot érintette negatívan. 2023 negyedik negyedévében a bojkottok hatására csökkenni kezdett a forgalom az egyesült államokbeli Starbucks kávézókban. Rachel Ruggeri, a vállalat pénzügyi igazgatójának (CFO) közlése szerint a forgalomcsökkenés egyszámjegyű volt, ugyanakkor a számok januárban is a várakozások alatt maradtak. Nem így a szakszervezeteknél, ahol a két éve regisztrált csúcsokat követően február 20-án egyszerre rekordnak számító 21 kávézó dolgozói jelentették be szakszervezeti csatlakozásukat.
Igazi feketeleves volt mindez a Starbucks számára, amely némi meglepetésre tegnap hivatalos bejelentésében békülékeny hangnemet ütött meg. „A Starbucks és a Workers United megállapodtak abban, hogy megbeszéléseket kezdenek egy új keretrendszerről. – így Sara Kelly, a Starbucks ügyvezető alelnöke. „Ennek célja, hogy kollektív szerződéseket kössenek a képviselt üzletekkel és partnerekkel, valamint feloldják a szakszervezet és a vállalat közötti jogvitát.”
A Kelly által jegyzett kommüniké kiemeli, hogy „a jóhiszeműség jegyében” (sic) a Starbucks beleegyezett a szakszervezetekbe tömörült kávézók vitatott, 2022. májusi juttatásainak – beleértve a hitelkártyás borravaló – kifizetését. Michelle Eisen, az első buffalói szervezőbizottság tagja a Dive-nak bizakodva úgy fogalmazott, ez már tényleg partnerség – utalva rá, hogy a Starbucks a partner kifejezést használja az órabéres baristákra. „Nem lett volna szabad hagyni, hogy a dolgozóknak olyan hosszú és kemény csatát kelljen vívniuk, mint amilyet nekünk kellett.” A kérdés már csak az, hogy véget ért-e?
