A szeptembertől hatályba lépő magyartermék-rendelet három kategóriára osztotta fel a „hazai” élelmiszereket: magyar, hazai és hazai feldolgozású termékekre. A besorolás attól függ, hogy az adott élelmiszer mekkora hányadban készül hazai alapanyagból. A bizottság jelezte, hogy bár a gyártóknak, kereskedőknek nem kötelező a termékrendeletben taglalt eredetjelzéseket használni, az unió szerint a rendelkezés így is diszkriminatív a külföldi vállalkozások termékeivel szemben, mivel azt sugallja a vásárlóknak, hogy a megkülönböztető, nemzeti védjeggyel ellátott termék jobb minőségű, mint a másik, uniós piacról származó importtermék.
A bizottságnál vélhetőleg a kormányzati kommunikáció sajátosságaival is tisztában lehetnek, mivel emlékeztetnek rá: nem csak a magyartermék-rendelettel szemben lépnek fel, Németországgal és Franciaországgal szemben is hasonló eljárást folytattak korábban. A testület megoldási javaslattal is élt, hogy elkerülhető legyen az uniós eljárás: amennyiben a hazai eredetet egy tényleges minőségjelzéssel kötik össze – a bizottság a Kézműves Magyar Termék vagy Prémium Magyar Termék védjegyeket ajánlotta –, akkor az nem ütközne az uniós jogba. Így viszont szeptembertől a cégek lényegében aközött választhatnak, hogy az uniós vagy a magyar jogszabályokat sértik meg.
Mint arra a bizottság szövege több ponton is utal, a magyartermék-rendeletet nem lehet összefésülni az uniós élelmiszerek egységes jelöléséről szóló, tavaly változtatott rendelettel. Piaci szereplők ennél egyszerűbben fogalmaznak: a magyar rendelet lényegében „ráül” az uniós jogszabályra úgy, hogy míg az uniós minősítési rendszer teljesen ingyenes, addig a kormány ezen a jogcímen is próbál pénzt beszedni a cégektől. Mint azt a VM háttéregyeztetésein részletezték, a kategóriák használatához a tárca együttműködési szerződést köt a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, a cégek pedig ettől a társaságtól kaphatják meg védjegyként a minősítéseket.
– Minél többen használják a védjegyet, annál olcsóbb lehet az éves díj – kecsegtette a cégeket Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Távirati Iroda (MTI) szerint. Kérdéses azonban, hogy a cégbírósági iratok szerint a szalvétákat és egészségügyi papírokat gyártó Forest Papír Kft. lábatlani telephelyére bejelentett Magyar Termék Kft. hogyan fogja ellenőrizni, hogy a gyártók betartják-e a gyártás során a rendelet szigorú előírásait.
Drágít a védjegy?
Piaci szereplők szerint azoknak a gyártóknak, amelyek bevállalják a termékvédjegyek használatát, az eddigieknél is szigorúbb alapanyag-nyomonkövetési eljárást kell alkalmaz niuk, azaz a védjegyhasználati díj összegét ezzel a logisztikai beruházással is megfejelhetik. Paradox módon ezáltal éppen a védeni kívánt hazai áru piaci helyzetét rontja a rendelet, mivel a gyártók nyilvánvalóan kénytelenek ezeket a költségeiket beépíteni az árba. Arról sincsenek perdöntő bizonyítékok, hogy a vevők minden esetben tudni akarják, menynyire „magyar” a kosárba rakott áru.
A GfK Hungária korábbi piackutatásai inkább azt mutatták, hogy a vásárlók csak bizonyos termékeknél – ilyen a zöldség, gyümölcs – figyelik árgus szemmel a termékeredetet, míg húsipari termékeknél pél dául alig. Igaz, ez változhat is, mivel a tárca az idén mintegy 500 millió forintot fordítana a hungarikumok és ezen belül a „magyar”, illetve „hazai” termékek népszerűsítésére.
A Magyar Termék Nonprofit Kft. állásfoglalása
A Népszabadság újságírójának elévülhetetlen joga, hogy véleményt nyilvánítson egy az ország szempontjából fontos esemény kapcsán, de egyúttal legalább erkölcsi kötelezettsége lenne, hogy a tényként leírt kijelentésekkel kapcsolatban megkérdezze az érintetteket. Ez nem történt meg, mivel a “MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft. képviselőit semmilyen formában nem kereste meg.
A rendelet és az uniós kifogásokkal kapcsolatos tárgyi tévedésekkel nem tisztünk foglalkozni, azt majd megteszi a Vidékfejlesztési Minisztérium, ha jónak látja.
A “MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft-vel kapcsolatos tévedéseket viszont ezúton szeretnénk helyreigazítani.
A Nonprofit Kft. nem fogja ellenőrizni a rendelet végrehajtását, mivel ehhez sem joga, sem hatásköre nincs. Az ellenőrzést az illetékes hatóság végzi majd (NÉBIH vagy NFH)
A VM és a Nonprofit Kft. közötti megállapodás értelemszerűen semmilyen kötelezettséget nem ró a gyártó cégekre, mert bármely védjegy vagy jelölés önkéntesen használható. A felek a megállapodásban arra szövetkeztek, hogy a piac szereplőit megpróbálják együttműködésre szólítani, hogy a fogyasztók számára egyértelmű, és egységes jelölés rendszer jöjjön létre, lehetőleg egy tanúsító védjegyrendszer alatt.
A Nonprofit Kft. a saját tanúsító védjegyrendszerének használatát ellenőrzi független szakértőkkel a továbbiakban is, mint ahogy ezt tette ezidáig.
A Nonprofit Kft. tanúsító védjegyét használó termék termelője nem fog ellentmondásba keveredni az EU jogszabályokkal, mert a tanúsító védjegyekre teljesen más jogi környezet vonatkozik, mint az eredetjelölésekre, így ha a tanúsítás feltételeinek megfelel, akkor teljes joggal viseli a védjegyet, és ebben semmilyen EU szabály nem akadályozhatja.
“MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft.
