A Német Gazdasági Intézet 400 németországi járás és város adatait vizsgáló elemzése szerint Heilbronn a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező régió. Az árakkal korrigált egy főre jutó jövedelem itt 39 424 euró volt.

A lista második helyén a Starnbergi járás végzett, noha itt a legmagasabb a nominális jövedelem (44 500 euró fejenként). A régióban azonban az árszínvonal mintegy 14 százalékkal haladja meg az országos átlagot, ami érdemben csökkenti a tényleges vásárlóerőt: árkorrekció után az egy főre jutó összeg 39 200 euróra mérséklődik. A rangsor alján teljes egészében városok állnak – Offenbach am Main az utolsó helyen áll.

Az elemzés rámutat: a vásárlóerő alakulását nem önmagában a jövedelem, hanem a helyi megélhetési költségek határozzák meg. Az IW ezért az adatokat regionális árszintekkel korrigálva hasonlította össze.

A rangsor élmezőnyében több, kevésbé hagyományos gazdasági központnak számító térség is megjelenik. A harmadik helyen a Rhön-Grabfeld, a negyediken Neuwied, míg az ötödiken a Miesbach járás szerepel. Az első öt régióból három Bajorországban található.

A tanulmány szerint a kisebb városok és vidéki térségek több esetben alacsonyabb árszinttel párosulnak, ami javítja a tényleges vásárlóerőt. Például Rhön-Grabfeldben az árszint mintegy 7 százalékkal az országos átlag alatt alakul.

Retail insight

A vásárlóerő regionális eltérései közvetlen hatással vannak a kiskereskedelmi stratégiákra is. A magasabb nominális jövedelmű, de drágább térségek – mint Starnberg – nem feltétlenül jelentenek erősebb tényleges fogyasztást, míg az alacsonyabb árszintű régiók – például Rhön-Grabfeld – kedvezőbb vásárlóerőt mutathatnak az ár-érték arány miatt.

Ez a különbség befolyásolja az üzletnyitási döntéseket, az árszintek pozicionálását és a promóciós stratégiákat is: a kereskedelmi láncok egyre gyakrabban nem a nominális jövedelmi adatok, hanem az árkorrigált vásárlóerő alapján optimalizálják hálózatbővítési terveiket.

Fotó: Adobe Stock