Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Túlóra rekord

2015. áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

(blokkk.com, 2015. június 22.)

Miért nem csökkent márciusban az alkalmazottak száma a boltokban?

Csak késik, vagy elmarad a több tízezres leépítés a vasárnapi boltzár miatt? Márciusban a teljes munkaidősök létszáma

kicsit nőtt, a részmunkaidősöké kicsit csökkent. A munkaerő a harci eszköz a vasárnapi vásárló megszerzéséért?

A blokkk.com vizsgálata arra irányul, hogy márciusban az előtte lévő februárhoz képest milyen változások figyelhetők meg a bolti alkalmazottak létszámában, hiszen a vasárnapi boltzár ellenzői szerint több tízezres leépítésekkel kellett számolni. A statisztika szerint viszont ennek márciusban még semmi jele nem volt.

A blokkk.com-mal szomszédos kis dohánybolt már nem tart nyitva éjszaka, március közepétől az esti órákban bezár, feltehetően emiatt ebben az üzletben csökkent az alkalmazottak száma. A Tesco a mai napon 269 állást hirdet honlapján, az Auchan 100, a Spar 50 álláshelyet a legnagyobbak közül. A Media Markt mindössze 8 főt keres a honlapja szerint, a Kika ugyanígy 8 főt. A G'Roby élelmiszer kereskedés 7 betöltetlen pozícióról ad információt honlapján. A budaőrsi Premier Outlet központ 18 üzlete hirdet eladói állást. A röpke felsorolás üzletei március 15-től már zárva tartanak vasárnap. Nos, akkor mi is történt?

A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő piaci kimutatása néhány napja a márciusi adatokat már tartalmazza. Igaz, ez csak két hetet jelent a vasárnapi boltzár történetében, két újdonsült vasárnappal, amikor már a korábbiaktól eltérően nem lehetett kinyitni (a kevéske kivételt leszámítva). Módszertani kérdés emellett, hogy ez a statisztika az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatait nem tartalmazza. A vasárnapi boltzár indulásának munkaerő piaci rajtjáról viszont így is képet lehet már alkotni, azzal, hogy ez a későbbiekben sokat is változhat.

A rideg statisztika

A kereskedelem egészét nézve nincs lényeges változás, mivel - a nagykereskedelemben, amire ugyan nem terjed ki a boltzár, de hát beszállítója a kiskereskedelemnek, valamint a gépjármű kereskedelemben, továbbá a bolti kiskereskedelemben együtt számolva - a februári 342 ezer fős alkalmazotti létszám 544 fővel csökkent, ami - a pontosság kedvéért - 1,6 ezrelék. Ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt, miközben a nem teljes munkaidőben dolgozók létszáma csökkent.

A kiskereskedelemben - boltokban, áruházakban, bevásárlóközpontokban, piacokon, ahol március közepén elindult a vasárnapi boltzár -  hasonló irányú és nagyságrendű volt a változás. A KSH adatai alapján a kiskereskedelmen belül az egyes szaküzletekben az előbbi általános irányokkal egyező kép rajzolódik ki. Kivétel az élelmiszer kereskedelem, ahol a teljes munkaidős alkalmazottak száma is csökkent, de hát ennek mértéke a 78 ezer élelmiszer boltos alkalmazott 4 tízezred része, amely nagyságrendet nem szokás változásként figyelembe venni.

A kereskedelem legfontosabb munkaerő piaci változásait a következő táblázatok foglalják össze:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai:

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai:

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Minden pénzt megér a küzdelem a vasárnapi vásárlóért?

Úgy tűnik az előbbi adatokból is, hogy a boltosok éles harcot indítottak a vasárnapi vásárlókért. Az eddig nyitva tartók megtartani, a többiek elvenni szándékoznak őket. A kereskedelemben egyébként is örökös a harc a vásárlóért, tehát ebben nincs semmi különös, hiszen ha nyit egy új üzlet, az zömében csak a többiek tányérjából tud kanalazni. Az viszont meglepő, hogy a hosszabb hétköznapi nyitva tartás, az akciók átütemezése mellett az egyik fegyver az alkalmazottak megtartása lett ott, ahol eddig nyitva voltak a hét utolsó napján is az üzletek.

Az alkalmazott bére az egyik legnagyobb költsége a kereskedelemnek. Enyhíti az alkalmazottak megtartásának költségeit, hogy a vasárnapi pótlék a kereskedők zsebében maradt, a vasárnapi bér pedig átsétált hétköznapra, emellett egy sor rezsiköltség is megtakarítható. Feltehetően a nagyáruházak az üres munkahelyeket feltöltötték, de emellett létszámstoppot is húztak. A hosszabb hétköznapi nyitva tartás és a szombati roham felszívta a vasárnapi foglalkoztatás legalább egy részét.

A leépítés a részmunkaidősöknél elkezdődött, de a teljes munkaidősökhöz a munkaerő mérleg egészét nézve eddig nem nyúltak a kereskedők. Ez nem véletlen, hiszen a nagyáruházakban szombatonként karácsonyi a hangulat, már ami a hömpölygő tömeget és a pénztár előtti sorok hosszát illeti.

Néhány hónap múlva feltehetően tisztább lesz a piaci kép, vajon változik-e a vásárlások aránya, súlya az egyes boltok között, és ennek következtében veszítenek-e a korábban vasárnap is nyitva tartó hipermarketek, diszkontok, bevásárlóközpontok annyit, mely nyomán már nem éri meg mindenkinek ugyanannyi alkalmazottal dolgozni, mint eddig.

A vasárnapi vásárlóért versenyt futó boltosok közül a vesztesek előbb-utóbb leépítésre kényszerülnek. De hát sokan mondták már ezt március 15. előtt is. A vasárnapi boltzár nyomán várt leépítés kérdése a jelenlegi ismeretek szerint egy időre nyitottá vált. Az új kérdés, mi lesz később, ugyanis, ha nem lesz leépítés az áruházakban, az azt is jelentheti, hogy nem rendeződik át a kereskedelmi piac jelentősebb mértékben a kisboltosok javára.