A témával foglalkozó szakemberek körében régóta ismert, hogy túl sok minőségre és eredetre utaló jelölés, illetve védjegy található a hazai élelmiszerpiacon. Ráadásul a legtöbb védjegy eltérő tartalmú kritériumrendszert fogalmaz meg, ami már önmagában is zavart kelt a fogyasztók körében. A vázolt anomáliák miatt indítottunk el egy ezerfős országos kutatást, amely az élelmiszer-jelölésekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat elemezték.

Milyen árukra lehessen a "magyar termék" feliratot tenni, mi legyen "100%-ban magyar", és melyik "kiváló", "prémium" vagy "extra"? Ezeket kívánja szabályozni a magyartermék-rendelet. Egy hét van a megvitatására.

Az idén 30 százalékról legalább 50 százalékra szeretnék növelni a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ismertségét – mindezt Simon Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója mondta el abból az alkalomból, hogy tavaly év végén újabb 9 pályázó, közel 50 terméke kapta meg a védjegy viselésének jogát.

Az élelmiszerbotrányos időkben az AMC minden lehetséges eszközzel támogatja a biztonságos magyar élelmiszerek piacra jutását, a népszerűsítésre pedig külön hangsúlyt fekte.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) támogatja az „Eredeti Magyar Élelmiszer” jelölés bevezetését; ennek alkalmazásával ugyanis elkerülhető lenne, hogy a vásárlók a szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett – akár tudtukon kívül –, kétes eredetű és minőségű import terméket vegyenek – közölte a Tóth István, a MOSZ titkára.

December 7-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban ünnepélyes gálán kilenc cég húszféle terméke kapta meg a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet. A díjátadásra közel száz meghívott vendég érkezett – a kereskedelmi láncok, a sajtó képviselői, élelmiszeripari szakemberek.