Az Európai Bizottság bejegyezte az „Alföldi kamillavirágzat” elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A Bizottság jelenleg több mint 1000 bejegyzett elnevezést tart nyilván.

Az Élelmiszer szaklap március végén Magyar Termék Reggeli néven kerekasztal-beszélgetést szervezett. A cél az volt, hogy a hazai élelmiszergyártóknak és -forgalmazóknak fórumot teremtsünk a készülő szabályozással kapcsolatos különböző álláspontok megvitatására. Azóta elkészült a tervezet újabb változata, amelyről dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a Gazdasági Rádióban nyilatkozott. A beszélgetésen az Élelmiszer is jelen volt. Az interjú az ott elhangzott beszélgetés alapján készült.

Az elmúlt napokban több híradás számolt be a magyar termék, a magyar eredetű élelmiszerek minősítésével kapcsolatos kérdésekről. A kereskedők, a nagy áruházláncok állásfoglalása továbbra is egyértelmű: magyar termék az, ami döntő részben magyar alapanyagból, hazánkban készül.

Mintegy 100 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a kistermelők a februárban lezajlott Magyar Kézműves Ízek Vásárán, ami a hazai, magas minőségű, manufakturális jellegű áruk iránti nagyfokú érdeklődést mutatja. A szervező idei tervei között nemcsak a kiállítás vidéki és budapesti megismétlése áll, hanem a felvonultatott termékek összefogása és több csatornán történő közös értékesítése is.

A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy több áruházlánc kereskedelmi kommunikációjában úgy hirdetett meg „magyar termék”-ként fogyasztási cikkeket, hogy azok előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, illetve a származási hely több esetben nem Magyarország.

A Heti Válasz  mellékleteként terjesztett kampányanyag egy reklámfilmet tartalmazott, amely számos adattal próbálta rádöbbenteni a hazai fogyasztókat a választás súlyára. A reklámfilm egy kanadai kampány honosított változata.

A magyar termék és a magyar élelmiszer fogalmát, illetve a magyar származási helyre utaló jelölések használatát szabályozó rendelethez március 16-ig küldhették el észrevételeiket a szakmai testületek, a civilek és a társadalmi szervezetek.

Minél hamarabb, lehetőleg még a magyar elnökség idején el kellene fogadni az élelmiszerek címkézéséről szóló uniós jogszabályt.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egyetért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezésével, amely egységessé és egyértelművé tenné a magyar eredetű élelmiszerek önkéntes minősítésének feltételeit, továbbá támogatja azt az elvet is, hogy meg kell különböztetni a döntő részben magyar mezőgazdaságból származó élelmiszert a határon túlról behozott alapanyagból készített termékektől. – áll a szövetség közleményében.

A Magyar Nemzet hasábjain a magyar eredetre utaló jelölés miatt megtámadott PA-COMP Kft. az alábbiakban, teljes terjedelmében közölt nyílt levélben válaszolt a napilapnak.

A csomagolt bab és hántolt árpa forgalmazásáról a Magyar Nemzetben és ennek kapcsán egyes más sajtóorgánumokban megjelent híradásokkal összefüggésben a magyarországi SPAR az alábbi állásfoglalást teszi.

Az idén 30 százalékról legalább 50 százalékra szeretnék növelni a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ismertségét – mindezt Simon Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója mondta el abból az alkalomból, hogy tavaly év végén újabb 9 pályázó, közel 50 terméke kapta meg a védjegy viselésének jogát.