A közép-kelet-európai (KKE) régió legnagyobb vállalatai 2025-ben ismét növekedési pályára álltak, amit a háztartások fogyasztása és az állami beruházások támogattak. A magasabb árbevétel azonban nem járt együtt javuló jövedelmezőséggel, mivel az emelkedő munkaerőköltségek, a gyenge külső kereslet és az erősödő nemzetközi verseny továbbra is szűkítette a marzsokat – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító CEE Top 500 rangsorából, amely évről évre bemutatja a régió legnagyobb vállalatait és azok teljesítményét.
Az érintett vállalatok összesített árbevétele 2,9 százalékkal, 1,12 billió euróra nőtt és a cégek több mint kétharmada számolt be magasabb árbevételről. A nettó nyereség ugyanakkor gyakorlatilag változatlanul, 34,9 milliárd eurón maradt, így a nettó nyereséghányad 3,2 százalékról 3,1 százalékra csökkent.
A Coface-elemzés szerint a bérek növekedése továbbra is meghaladta a termelékenység javulását, a finanszírozás költséges maradt, és több nagy ipari vállalat jelentős veszteségről számolt be; a negatív eredménnyel záró cégek száma 65-ről 74-re emelkedett.
A listán szereplő 62 magyarországi vállalat összesített árbevétele 3,6 százalékkal, 137,4 milliárd euróra nőtt 2025-ben. Nettó nyereségük 12,8 százalékkal, 5 milliárd euróra emelkedett, nyereséghányaduk pedig 3,3 százalékról 3,6 százalékra javult. Mindez Póka Valentin, a Coface országigazgatója szerint biztató jelzés a stagnáló gazdasági környezetben:
„A jövőbe tekintve a fellendülés fokozatos szélesedésére számítunk, ám ennek a rugalmasságnak a fenntartható növekedéssé alakítása a hazai kereslet erősödésétől és az új beruházások lendületbe jövetelétől függ, miközben az exportorientált iparágaknak továbbra is ki kell igazodniuk a kihívásokkal teli külső környezetben.”
– mutatott rá a szakember.
A vállalatok teljesítménye jelentősen eltért: az elektronikai ágazatban az adatközponti beruházások a felhőalapú szolgáltatások növekedésének, miközben az akkumulátor- és az autógyártás nehézségekkel küzdött. A Samsung SDI magyarországi üzemének árbevétele 31,3 százalékkal, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary forgalma 26,5 százalékkal csökkent. A Lidl Magyarország viszont 28,2 százalékkal növelte árbevételét, és az 53. helyre lépett előre a rangsorban.
Alkalmazkodási kényszerben a magyar vállalatok
„A jelenlegi környezet kihívásaira már nemcsak a kisebb vállalkozások, hanem a legnagyobb cégek is jelentős költségoptimalizálással kénytelenek reagálni. Még ha 2026–2027-ben növekedni is tud az árbevétel, az eredményesség szempontjából továbbra is meghatározóak maradhatnak a költségoldali tényezők. Az ipari és mezőgazdasági vállalkozások számára további kihívást jelentenek az európai szabályozási követelmények és a kontinens versenyképességének gyengülése.”
– vélekedik Ficsor Dezső, a Coface magyarországi vezető elemzője a hazai vállalatok előtt álló kihívásokról.
A szakember szerint az idei évben tapasztalt vízhiány a mezőgazdaságot és az ipari termelést egyaránt súlyosan érintette. Egyre kevésbé lehet abból kiindulni, hogy a következő év kedvezőbb körülményeket hoz: az éghajlat változása évről évre érzékelhetőbb, ami különösen a mezőgazdasági termelésben követel meg alapvetően új megközelítést. Hozzátette, hogy a vállalati marzsok szűkülése, egyes esetekben pedig eltűnése szigorúbb gazdálkodásra készteti a cégeket. Felértékelődik a készletgazdálkodás újragondolása, a vevőkezelési politika szigorítása, valamint a költségek és a likviditás fokozott kontrollja. Ez a pénzügyi fegyelem a következő években számos vállalat fennmaradásának egyik feltétele lehet.
Ficsor Dezső szerint a létszámcsökkentés ugyancsak több vállalat számára válik kényszerű megoldássá, miközben rövid távon ez is többletköltségekkel járhat. A képzett munkavállalók elvesztése hosszabb távon további kockázatot jelent, hiszen későbbi pótlásuk nehéz és költséges lehet. A jelentősebb elbocsátások ráadásul a hazai fogyasztást is visszafoghatják, különösen akkor, ha a vállalatok emelkedő költségeiket részben áremelésekkel kénytelenek ellensúlyozni. Szerinte a fiskális és demográfiai szempontból egyaránt sérülékeny magyar gazdaság számára ezért a következő évek egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy lesz-e növekedés, hanem az, hogy sikerül-e az állami ösztönzésre és az olcsó munkaerőre épülő modell felől az innováció, a magasabb termelékenység és a nagyobb hozzáadott értékű termelés irányába elmozdulni.
Három magyar cég a régiós tízes élmezőnyben
A lista első három helyezettje változatlan: az első a lengyel Orlen, 63,5 milliárd eurós 2025-ös árbevétellel. A második a cseh Škoda Auto 28,3 milliárd euróval, a harmadik a lengyelországi Biedronka üzletláncot működtető Jeronimo Martins Polska 25,5 milliárd euróval.
A negyedik–tizedik helyen sorrendben a magyar Mol, a lengyel Totalizator Sportowy, a lengyel PGE Polska Grupa Energetyczna, a szlovák Volkswagen Slovakia, a lengyel Lidl Polska, a magyar MVM és az Audi Hungaria szerepel. E hét vállalat éves árbevétele 9,2 és 22,6 milliárd euró között alakult. A tízes élmezőnyben a Lidl Polska megelőzte az MVM-et; a többi helyezés nem változott.
A Coface 2026-ra 2,3 százalékos, 2027-re pedig 2,6 százalékos GDP-növekedést vár a régióban. A kedvezőtlenebb külső kereslet és a magas költségek mellett a cégek számára továbbra is a fenntartható jövedelmezőség megteremtése az egyik legfontosabb feladat. A teljes rangsora és a tanulmány itt olvasható.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock / GoStone
