A jelenlegi nagyjából hárommilliós sertésállomány megduplázása, vagyis hatmilliós sertésszám hét éven belüli elérése – ezt a célt tűzte ki a Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztése. Az egyelőre tervezet formájában létező stratégiát a kormány még nem tárgyalta, így az nem is tekinthető kormányzati álláspontnak. A terv számos feladatot ír elő a végrehajtás érdekében. Az állam többek közt az MFB-n keresztül forgóeszközhitellel segítené az ágazat szereplőit, 60 milliárd forinttal bátorítaná az integrált bérhizlalási rendszerek kialakulását, 100 milliárddal a húsipart, 40 milliárddal pedig az energiakorszerűsítési programokat dotálná. Emellett lenne a fogyasztói tudatosságot fejlesztő program és számos egyéb más eszköz is.

A program megvalósulása esetén komoly hatással lenne a magyar gazdaságra: a terv becslései szerint a 3 millió új sertés 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225–250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely 6–7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének.

A remélt felfutás természetesen nem lenne ingyen. 288 milliárd forintnyi költségvetési támogatás mellett 378 milliárdnyi magán- (befektetői-, hitel- és termelői) forrásra lenne szükség, vagyis a program hét éves finanszírozási igénye összességében 666 milliárd forint lenne. Ebből nem kevesebb, mint 164 milliárd forintnyi önrészre lenne szükség, ennyit kellene tehát beleadniuk az ágazat felvirágoztatásába hét év alatt a termékpálya szereplőinek.

„Ha az állam részéről megtörténnének azok az – egyébként a stratégiai anyagban szereplő – lépések, amelyek az uniós támogatások átcsoportosítását, az állattenyésztés, ezen belül is a sertéstenyésztés, valamint -feldolgozás priorizálását céloznák, akkor hét–nyolc éven belül valóban egy érdemi állománybővülés következhetne be, aminek a feldolgozására a magyar húsipar készen állna” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke rámutatott: a hazai húsipar már most is képes lenne 40–50 százalékkal több magyar sertést feldolgozni a mostaninál. Jelenleg a magyar húsipar valamivel több mint négymillió sertést vág le, ennek – évente változó arányban – 10–20 százaléka importból származik. Ezenfelül a feldolgozók húst is importálnak. A végeredmény az, hogy a teljes hazai sertéshús-felhasználás hozzávetőleg harmada külföldről származik.

„Ha a hazai hizlalók versenyképes áron tudnának előállítani több sertést, a húsipar a ma importból beszerzett alapanyagot ki tudná váltani a magyar sertéssel. Ehhez a stratégiában foglaltak szerint is komoly technológiai fejlesztésekre lenne szükség” – fogalmazott Éder Tamás. Versenyképesnek számítana ugyanakkor már az is, ha a magyar sertés csak egy kevéssel lenne drágább a holland, dán, német árunál.

„Ha az árkülönbséget addig sikerülne szűkíteni, hogy az összemérhető legyen a szállítási költségekkel, akkor az iparágnak megérné a magyar sertést vásárolni” – mutatott rá az elnök. Éder Tamás szerint a tervnek a mai feltételek mellett nincs realitása, ugyanakkor megvalósítható lenne a stratégia a támogatási és szabályozási feltételek változásával, a finanszírozási elemek beléptetésével, a hitelélet javulásával, és szervezett, biztos piacra jutást lehetővé tévő integrátori rendszerek kialakításával.

A Hússzövetség elnöke hangsúlyozta, hogy emellett elengedhetetlen szükség lenne versenyképes kapacitással rendelkező vágóhidakra is, hiszen Magyarországgal ellentétben a környező országokban már sikeresen és hatékonyan működnek évi több millió sertést vágó üzemek is.

Az agrárközgazdász szerint forrás nincs és nem is lesz

„A stratégiában foglalt számok reálisak, gond ugyanakkor, hogy a megvalósuláshoz szükséges forrás nem áll rendelkezésre, és valószínűleg a jövőben sem fog” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. A szakember hozzátette: „az Európai Uniótól baromfi- és sertéstenyésztéssel kapcsolatban csak állatjóléti támogatás nyerhető el, valamint a környezetvédelmi beruházásokat segítő dotáció, mint például a hígtrágyakezelés támogatása”. Férőhelyberuházásra nem adható közösségi támogatás, márpedig ez lenne a legfontosabb előfeltétele az egésznek – tette hozzá.

Raskó szerint már az is nagy eredmény lenne, ha a jelenlegi sertéslétszám egymillióval nőne, ez az agrárközgazdász szerint hozzávetőleg 200 milliárd forintnyi pluszforrásból elérhető.

„Ezt ugyanakkor nem lehet a régi telepek korszerűsítésével elérni, új technológiákra van ugyanis szükség. Az etanolgyártás felfutása, és a magas terményárak miatt a kukoricára és egyéb gabonákra nem lehet alapozni egy ilyen bővülést, ehelyett az iparág melléktermékeit kellene takarmányként hasznosítani, amely költséges és időigényes” – magyarázta Raskó György.