A cégek szerint azonban a lista félrevezető, hiszen az évente feldolgozott 4,5 millió és a rendelkezésre álló hazai 3 millió sertés közötti lyukat csakis behozatallal lehet betömni. Ellenkező esetben nagy múltú magyar cégeknek vissza kellene vonulniuk az európai piacaikról, gyárakat kéne bezárniuk.
„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a „feketelistán”, melyet az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly 
egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között. A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.
Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő. LMP-s politikusok az interjú megjelenése után felszólították a kormányfőt, hozza nyilvánosságra a listát, mire Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke egy hete szerdán azt nyilatkozta, hogy azt Ángyántól kérjék el, mert ő készítette.
A hvg.hu birtokába jutott minisztériumi jegyzék a Külföldről érkező húsok aránya a magyar húsipari cégek készítményeiben címet viseli. A lista megyei bontásban, gyártelep és székhely alapján gyűjti a vállalkozásokat. Külön feltünteti, hogy hány százalék a vállalatok termékeiben az importból származó alapanyag és ezen belül hány százalék a német eredetű behozatal. A listán szereplő, a hvg.hu által megkeresett cégek szerint a jegyzék önmagában a valódi probléma okait nem tárja fel: a vállalati vezetők azt nyilatkozták, bár próbálnak megfelelni a magyarországi közhangulatnak, hogy csak magyar alapanyagokból dolgozzanak, de ha ezt megtennék, akkor vissza kéne fogniuk a termelésüket. A hazai állattenyésztés ugyanis szerintük képtelen kielégíteni a jelentős exportot bonyolító feldolgozóipar igényeit.
„Le kell ülni az urakkal”
„Valószínűleg azért nem került még ez a lista nyilvánosságra, mert az nem egy jó tárgyalási pozíció, ha előre kiterítek minden kártyát. Vagyis tárgyalni kell, hogy ez megváltozzon” – mondta Ángyán, miért nem tette közzé eddig a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a jegyzéket. A volt államtitkár – aki januárban azért mondott le, mert helytelenítette az állami földekre kiírt pályázatok elbírálását, amiket szerinte „oligarchák”, „egy maffiahálózat” nyert el – szerint Orbán Viktor a lista megtekintése után azt javasolta: „le kell ülni az urakkal, és erre a helyzetre megoldást kell találni, ezt a problémát közösen kell megoldani”.
A teljes cikk a hvg.hu oldalon olvasható.
