Korábban arról jelentek meg hírek, hogy a külföldiekre vonatkozó földvásárlási tilalom fennmaradásáig, 2014 tavaszáig kell megalkotni a földtörvényt, most mégis úgy tűnik, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium gyorsítani szeretné a folyamatot. Ezzel kapcsolatban a Fazekas Sándor tárcavezető azt mondta, a két hónapja kezdődött társadalmi vita során az ágazat szereplői közül sokan megkeresték őket, ami munkára ösztönzi a minisztériumot. Fazekas Sándor szerint ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság stabil lábakon álljon, a földtörvény elfogadásával óriási lépést tud megtenni az ország, helyére kerül az ágazat fundamentuma.
„Mi egy ernyőtörvényben gondolkozunk, amely az egész ágazatot átfogja, tulajdonképpen több területnek a szabályozása, rendbetétele a feladatunk. Örülök, hogy nagyon nagy az érdeklődés, komoly vélemények hangzanak el, és gyakran érzelemtől túlfűtött megnyilvánulásokat is tapasztalhatunk” – tette hozzá Fazekas Sándor.
Arra a felvetésre, hogy a törvénytervezet földkoncepciója sok érdeket sért, a miniszter azt mondta, az új jogszabály egyik legfontosabb állítása, hogy a föld a helyben lakó gazdák tulajdonába és használatába kell, hogy kerüljön. Ez rendkívül éles határvonal a spekuláció és a valódi földművelés között, hiszen ha a jövőben csak földműves vásárolhat földeket, akkor ezáltal előnyhöz jut azokkal szemben, akik valamilyen befektetési céllal vesznek birtokot – mondta a tárcavezető. „A spekuláció megszüntetését szolgálja az a felvetésünk is, hogy egy egyszeri földbevallást kell tenni. Aki valótlant állít, aki eltitkolja a földet, ami a tulajdonában van, zsebszerződéssel a zsebében teszi mindezt, az elveszítheti a földtulajdont. Állami tulajdonba vételre kerül sor, illetve csalás, csalárd ügyletek esetén nem maradhat el a büntetőjogi felelősségre vonás sem” – mondta Fazekas Sándor, aki hozzátette, mindez a „földforgalom tisztítását” szolgálná. A tervek szerint az új szabályok jövőre lépnének életbe.
Kell egy olyan állami szervezet is, amely nyugati mintára aktív földpiaci szereplő, hogy ha nem stimmel valamilyen ügylet, akkor képes legyen a földet elővásárlási joggal állami tulajdonba vonni, illetve akár kényszerhasznosítani is. Erre a feladatra a miniszter szerint a Nemzeti Földalap kellő megerősítés után alkalmassá válhat. A tárcavezető azt a kritikát visszautasította, hogy a szervezet az állami túlhatalom eszköze lehetne azzal, ha a tervek szerint előzetes hatósági engedélye kellene a földek tulajdonos-, illetve használó váltásához. Nem csak kritikusok vannak, léteznek más vélemények is, olyanok részéről, akik az államhoz fordulnak, amikor például zsebszerződésekkel, vagy más szabálytalan eljárással a tyúkszemükre lép valaki – mondta a miniszter. „Ez mindig egy ilyen félig üres, félig tele pohárnak a példája” – mondta a politikus, aki azonban hozzátette, a kritikák hasznosak, ha pontosak.
Fazekas Sándor megjegyezte, fontos, hogy a hatóságok szerepe erős legyen. „Segíti a francia gazdát vagy az osztrák gazdát is, ha a saját államára számíthat: megvédi őt a csalárd ügyletektől, megvédi a szélhámosoktól, megvédi azoktól, akik adott társadalom hírnevét nem erősbítik, hanem esetleg csorbítják” – fogalmazott a tárcavezető. A miniszter elmondta, a hatóság konkrét formája még nem dőlt el. Egyelőre több elképzelés is fut, az egyik az, hogy a megyei közigazgatási hivatalhoz tartozó mezőgazdasági hatóság legyen az engedélyező szerv, de lehetnek bonyolultabb megoldások is. „Én azt szeretem, ha a hatóság és a tényleges földműveléssel, fölhasznosítással kapcsolatos jogkörök azért élesen elválnak. Ez garanciális szempontból is jó, illetve több szereplő egymást tudja erősíteni” – jegyezte meg a vidékfejlesztési tárca vezetője.
A kívánatos birtokméret kérdése kapcsán Fazekas Sándor azt mondta, a családi gazdaságok jelentik azt az optimális, a vidéki tájba, településszerkezetbe illeszkedő gazdálkodási formát, amely a magyarságot ezer éven keresztül megtartotta. „Az összes rendelkezésre álló földdel segítjük ezeknek a gazdaságoknak a megerősödését, és az agrártámogatásokat is úgy írtuk ki, és úgy írjuk ki a jövőben is, hogy ők legyenek kedvezményezettek. A nagybirtok elég erővel rendelkezik ahhoz – anyagi erővel, szellemi tőkével –, hogy boldoguljon egy változóban lévő agrárpolitikai környezetben is” – nyilatkozta a tárcavezető. Fazekas Sándor hozzátette, a kormányzat ugyan csökkenteni akarja a nagybirtok súlyát, de külön nem törekszenek a felszámolásukra. Megvan ezeknek a gazdaságoknak is a szerepe, vannak olyan területek, ahol hosszú időn keresztül továbbra is ezek lesznek a meghatározóak, hiszen a nagybirtoknak is több évszázados előzményei vannak Magyarországon – mondta Fazekas Sándor.
Arról a vitáról, hogy a földet mint vagyontárgyat meg kell-e adóztatni, a miniszter azt mondta, vannak felvetések, kérdőjelek és ellenvélemények is. „Azt megfontolandónak tartom, hogy a spekulációs jellegű földmozgásokat érdemes adóval sújtani. Tehát, amikor valaki olcsón megvesz egy földet, átminősítteti, akkor legyen egy olyan különadó, ami ezt a tevékenységet nem ösztönzi, hiszen a föld az egy véges mennyiségben rendelkezésre álló természeti kincsünk, nem szabad elpazarolni. Aki gazdálkodik rajta, az egészen máshogy védi, egészen máshogy óvja a földet, mint az, aki csak befektetésnek tekinti” – tette hozzá Fazekas Sándor.
A Vidékfejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy a földtörvény vitaanyagát – akárcsak a hungarikumtörvény esetében – többkörös egyeztetést követően véglegesítsék, ezért folyamatosan egyeztettek a gazdaszervezetekkel és az ellenzéki pártokkal is – mondta a 180 percben Fazekas Sándor tárcavezető.
