Hogyan tudná leírni a szállodaipar 2022-es évét? Helytálló volt az a prognózis, hogy a gazdasági helyzet és az energiaválság miatt a kis szállodák bedőlnek, a nagy láncok túlélnek? 

Nem volt helytálló. Azoknak a szállodáknak a mennyisége, amelyek tönkrementek, bezártak, az összes szállodához, szobaszámhoz képest marginális. Van egy-két nagyobb szálloda, ami a Covid-járvány következtében már nem üzemel, mert üzleti szempontból nem volt érdemes újranyitni vagy átalakult ideiglenes vagy végleges jelleggel például kollégiummá. Összességében azonban nem voltak tömeges szállodabezárások. 

Nagyon jó forgalom volt a járvány után 2021-ben. Ugyanakkor a belföldi turizmus 2022 nyarán nem tudta azt a szintet elérni, mint az azt megelőző évben. Ha a városi turizmust nézzük, akkor tavaly május óta Budapest is magához tért, és az ősz már kiemelkedően jó időszak volt. 
A fővárosi vendégéjszakák aránya azonban még nem érte el a 2019-es csúcsévet, ettől 15-20 százalékkal elmarad.

A vidéki városi turizmus milyen évet zárt tavaly? 

A nagyvárosokban kifejezetten jól alakult. Vidéken nem volt a fővároshoz mérhető visszaesés. Újból szerveztek a belföldön prosperáló cégek rendezvényeket, a szabadidős turizmus is jól alakult. Összességében a vidéki városi szállodák is jó évet zártak, ha a bevételt vesszük figyelembe. Viszont ha a jövedelmezőségről beszélünk, akkor ez sok helyen visszaesett, hiszen emelkedtek a munkabérek, az alapanyagköltségek és az energiaárak. 

A vendégekre pedig ezeket a költségeket nem lehetett teljes egészében áthárítani. Azok a szállodák tudtak jövedelmezően működni, amelyeknek hosszabb távú energiabeszerzési szerződésük volt. Vagy az olyan szálláshelyek, amelyek alternatív megoldást választottak, például termálvizet használnak a fűtésre, őket kevésbé érintette az energiaárak elszabadulása. Azt azonban látni kell, hogy ugyan vannak kivételek, de az átlag nem ez. A szálláshelyek üzemeltetőinek többség nagyon megszenvedi a magas energiaárakat.

A szállodaipar mennyire tudja követni az inflációt? 

Nem egy inflációálló iparág. A budapesti átlagárak jelenleg sem érték el a 2019-es átlagárat euróban, a budapesti szállodai szakma úgy gondolja, hogy 15 százalékkal lehetnek magasabbak az árak euróban a mostaninál. Nyugat-Európában is infláció van, de mégis azt lehet látni, hogy nagyobb mértékben drágultak a szállodai árak, mint Budapesten. A vidéki szálláshelyek árai sem követik az infláció mértékét. 
Azt el kell mondani, hogy az alapanyagköltségek 40 százalékkal, a rezsi is nyolc-tízszeres szorzóval emelkedett. A munkabérek is folyamatosan emelkednek.

Mennyire tudnak spórolni az energián a szállodák ebben a helyzetben? 

Vannak erre kísérletek, például a fűtésen próbálnak spórolni. Volt, akinél felmerült lehetőségként, hogy az átlaghőmérsékletet 17 Celsius-fokra állítja be, és aztán fokonként kellene fizetnie a vendégnek 1000 forintot, ha melegebbet szeretne. Az is opció volt, hogy a wellnessben a szaunát majd kikapcsolják. Ez azért nem egészen érthető, mert a vendég azért megy oda, hogy ezeket a szolgáltatásokat alapból megkapja.

Sokszor volt arról szó, hogy az energiaár-emelkedés a wellness-szállodákat érinti nagyon. Azt azért meg kell említeni, hogy a szállodákon próbált segíteni a kormányzat egy turisztikai csomaggal, és bevezetnek energiatámogatást is. Így az a fajta hatalmas veszteség és bezárási hullám, amit vizionáltunk három hónappal ezelőtt, talán elkerülhető lesz ezekkel az intézkedésekkel. 

A mostani helyzetet úgy kell kezelni, hogy a foglalkoztatás megmaradjon. Elkerülhessük azt, ami a Covid alatt bekövetkezett, hogy tömegesen kellett elbocsátani embereket. Akit már másodszor-harmadszor küldenek el, az nem fog visszatérni a szállodaiparba. Ez pedig rosszat tesz a szakma reputációjának, és a szolgáltatás színvonala is romlik.

Mikorra lehet ezt a veszteséget ledolgozni? 

Az látszik, hogy közép- és hosszú távon a szállodaipar jövedelmezősége nem éri el a Covid előtti időszakét. Ez akkor változhat, ha a szobai átlagárak, például Budapest esetében, két számjegyű összeggel nőnek. Ha a piaci energiaárak tartósan és hosszú távon lefelé mennek, akkor nyugvópontra juthat a jövedelmezőség. Értelemszerűen optimalizálni kell minden más költséget is.

Mekkora konkurenciát jelentenek a magánszálláshelyek ebben a helyzetben a szállodáknak?

Az biztos, hogy a mostani helyzet nem a szállodásoknak kedvez. Ha az airbnb-t vesszük alapul, akkor egy rezsivédett lakás sokkal jobban jön ki ebből az időszakból, mint egy szálloda. Most, hogy 2022 második felében fellendülőben volt a turizmus, a bezárt, főleg a fővárosi lakások, amelyek vagy üresek voltak, vagy más céllal adták ki őket, elkezdtek visszaszivárogni az airbnb-piacra. Azzal együtt is, hogy megcsappant a magánszálláshelyek száma, nagyon komoly konkurenciát jelentenek a szállodaiparnak, és lássuk be, jelenleg nem adottak az egyenlő versenyfeltételek.

Volt olyan prognózis, ami szerint 2022-ben több mint 20 négycsillagos szállodát építenek majd a fővárosban. Mennyire tudtak megvalósulni a szálláshelyfejlesztések? 

A fővárosban nyíltak újabb szállodák, és összességében az is elmondható, hogy ezek minősége egyre jobb. Régi, kevésbé eladható házakat zártak be, és modern, az újabb követelményeknek megfelelő szállodákat nyitottak. Ha vendégek szempontjából nézzük, akkor ezzel ők jártak jól. 

A szállodaépítés egy hosszú távú befektetés. Az elkezdett beruházásokat nehéz félbehagyni, ott muszáj előremenekülni. A tervezőasztalon levő elképzelések közül viszont volt több is, ami nem valósult meg, mert a jövedelmezőségi viszonyok megváltoztak. Sok számítást, hitelkérelmet, ami már elbírálás alatt volt, újra kellett számolni vagy vissza is kellett vonni.  

Milyen szállodát érdemes most nyitni, ami hosszú távon is jó befektetésnek számít majd? 

Nem mindegy, hogy kétszáz szobás konferenciahotelt vagy egy városi, hetvenszobásat vagy egy bed and breakfastet vagy egy húszszobás panziót nyitok, és az is számít, hogy a tulajdonos maga dolgozik benne, vagy alkalmazottakat vesz fel. A tendencia az, hogy a fővárosban a négy-ötcsillagos szálláshelyek dominálnak. Van benne egy-két hibrid modell, ami a hostel és szálloda keveréke. 

A négy-ötcsillagos szállodák építésében azért látnak több fantáziát a befektetők, mert egy három és négycsillagos szálloda megépítésének költsége között ugyan van különbség, de nem annyira nagy, mint amennyit a szobák árában tudnak később realizálni.  

Ha minden visszaáll az optimális helyzetre, és az infláció, valamint az energiaárak mérséklődnek, akkor mi lehet a következő lépés a szállodaiparban, ami segítené a kilábalást? 

Nem gondolom jó megoldásnak, hogy az állam adjon támogatást új szállodák létesítésére. Az energiahatékonysági korszerűsítéseket támogató kormányzati segítség viszont pozitív lenne. Az energiaválság előtt a teljes rezsi a szállodai költségek öt-hét százalékát tette ki, és most látszik, hogy mennyire kiszolgáltatottak a szállodaipar szereplői az energiaáraknak. 

Ami ezeken messze túlmutató lépés, a termékfejlesztés. Ha most csak a fővárost mint terméket nézzük, akkor ez nagyon is fejlesztésre szorul. A város az elmúlt három évben elfáradt. Bezártak üzletek, vendéglátóhelyek, a belváros koszos, rendezetlen. Ez nem egy tartható állapot. Hiába voltak éveken keresztül komoly beruházások és szépen rendben tartott közterületek. Ha ezt nem tartjuk fenn, akkor elveszítjük a turistákat, pedig a külföldi vendégforgalom 70 százaléka Budapestre érkezik. Ki kell találni, hogy a főváros hogyan tud még ennél is jobb turisztikai vonzerő lenni, amihez pedig pénz és a kormányzattal való összefogás kell. 

Budapest telítettsége nagyban függ attól, hogy a Liszt Ferenc-repülőtér mekkora forgalmat bonyolít. Ez még nem állt vissza a Covid előtti járatmennyiségre, és bizonyos desztinációkból érkező turisták száma is elmarad. Ez pedig annak ellenére is igaz, hogy a Covid alatt megnőtt a környező országokból jövő autós turizmus. 
Az elmúlt években a Kisfaludy-program keretében mind az attrakciókat, mind a szállodaberuházásokat nézve elég sok pénz áramlott vidékre. Jobb lett a termékek, a szolgáltatások minősége, és a választék is bővült. Ezen lehet javítani, de összességében nagyon nagy lépéseket tett sok vidéki desztináció, hogy jobb legyen.

Milyen szállodai trendeket lát, amik meghatározhatják a következő éveket? 

A Covid előtt elindult a lifestyle szállodák kialakításának trendje, amit aztán a járvány visszavetett. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a belvárosi lifestyle szálláshelyek a hétvégi városi turizmusnak kiváló lehetőségeket nyújtanak. Nehéz megmondani, hogy az a szegmens, amit úgy hívunk, hogy MICE (Meetings, Incentives, Conferences, and Exhibitions), vajon mikor tér vissza, pedig erre szükség lenne. 

A főváros nagy problémája, hogy a konferenciaturizmus, mint a legjobban fizető szegmens, hiányzik. Az viszont biztató lehet a fővárosra nézve is, hogy sok év után elkezdtek ötcsillagos, komoly brandinggel rendelkező szállodák jönni. Például W Budapest néven nyílik szálloda a Balettintézet épületében, és a St. Regis is megérkezik luxusszállodával a városba.

Azt látom, hogy a brandek nagyon megerősödtek az elmúlt pár évben, és komoly harc van a branded és a non branded hotelek között. Régebben a branded hotelek nem foglalkoztak azzal, hogy kis szállodákat brandeljenek, most azonban ez is változni látszik.