Importnyomás és bizalomkérdés: mit mutatnak a hatósági adatok az alma körüli vitában? A fogyasztói kockázat értelmezése körüli vita újra felszínre hozta az uniós növényvédőszer-szabályozás hiányosságait és a hazai ellenőrzések szerepét.
Német sajtó: felerősödő importkockázatok az EU-ban
A Berliner Zeitung gazdasági rovata nemrég arról írt, hogy ukrán eredetű almák nagy mennyiségben jelennek meg az Európai Unió piacain, sok esetben nehezen nyomon követhető módon. A cikk szerint a háborús helyzet miatt lazább ellenőrzési környezet és az ellátási lánc átalakulása egyes tagállamokban fokozhatja a kockázatokat, különösen az importtermékek eredete és növényvédőszer-használata kapcsán.
A német lap állításai nyomán több európai piacon – így Magyarországon is – felerősödtek az alma minőségével és biztonságával kapcsolatos fogyasztói aggályok.
A nemzetközi vizsgálat riadót idézett elő az európai alma növényvédőszer-maradékai miatt, ám a Nébih és a FruitVeB szakmai szervezet szerint a hazai termésű almák biztonságosan fogyaszthatók, miközben zajlik a vita a „peszticid-koktélok” és az uniós szabályozás tilalmának hiánya körül.
Nemzetközi vizsgálat: többféle növényvédőszer az almákban
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) honlapján jelent meg egy Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) és társszervezetei által végzett vizsgálat 13 európai ország, köztük Magyarország kiskereskedelmi forgalomban vásárolt almamintáit elemezte, és 85%-ban többféle növényvédőszer-maradványt talált a hagyományos almákban. A minták 64%-a legalább egy PFAS-peszticidet („örök vegyianyag”) is tartalmazott, és 36%-ukban neurotoxikus hatóanyag volt kimutatható. Az EFSA jelenleg nem vizsgálja külön a többféle maradvány kombinált (koktél) hatását, annak ellenére, hogy erre jogi kötelezettség is van az uniós jog szerint.
A vizsgálat szerint bizonyos, korábban endokrinrendszert károsító PFAS-peszticid — például a fludioxonil — is gyakori volt a mintákban, noha az EU-ban már toxikus besorolást kapott.
Nébih: a magyar almák ellenőrzése és hatósági állásfoglalás
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gyors hivatalos reakcióban leszögezte, hogy a hazai termésű almák fogyasztása biztonságos, és a legutóbbi három évben végzett vizsgálatok során több mint 87 000 növényvédőszer-maradék paramétert mértek 278 almamintában, egyik sem lépte túl a határértékeket. A hatóság az import- és belföldi termékeket egyaránt vizsgálja a magas mintaszámú ellenőrzési programban.
A Nébih közlése szerint a megengedett maximális maradék-szintek (MRL) alatt kimutatott peszticidmaradványok a biztonságos fogyasztást jelzik, és a hatósági eljárásokban minden túllépést egyedileg értékelnek.
A FruitVeB szakmai hangja: kritikák a nemzetközi vizsgálatban
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nyílt levélben reagált a nemzetközi vizsgálat eredményeire, kifogásolva a reprezentativitást és a kommunikáció módját. Aki nem ért hozzá, ne beszéljen róla! A magyar alma egészséges! Az almabotrány alapja „jó esetben” az ismeretek hiánya - fogalmaz nyílt levelében a FruitVeB. Mint írják:
„A PAN Europe és az MTVSZ jelentéséből nem lehet megtudni semmit a mintavétel módszeréről, ami eleve megkérdőjelezi a vizsgálatok alaposságát, de bizonyosan nem akkreditált mintavételről van szó. Az MTVSZ írásában nem tisztázott, hogy a magyarországi áruházakból származó minták Magyarországon vagy külföldön termelt almát jelentenek. Az Európai Unióban kötelező a kertészeti termékek eredetét, származását feltüntetni, így a mintavétel során az áruházak polcain is látható az alma származása. Ebben a vizsgálatban sajnos ez nem lett feltüntetve, így az is elképzelhető, hogy a mintavétel során külföldről behozott gyümölcsök kerültek bevizsgálásra. Erre enged következtetni az is, hogy a kimutatott hatóanyagok közül több olyan van, amely a magyar kertekben nem vagy ritkán használatos. Ez a tény önmagában megkérdőjelezi a közzétett információk valóságtartalmát, szakmai megalapozottságát.”
A szervezet szerint a külföldön végzett mintavétel nem alkalmas az egész hazai termelés élelmiszer-biztonsági megítélésére, és a túlzó következtetések alááshatják a fogyasztói bizalmat a magyar alma iránt. Mint fogalmaznak: „Ráadásul mindezt komplexen kell néznünk: a gyümölcsökben lévő vitaminok, ásványi anyagok, rostok és egyéb egészségvédő, bioaktív anyagok emberi egészségre gyakorolt rendkívül pozitív hatása sokszorosan felülmúlja az esetleges növényvédőszer-maradványok negatív hatásait.”
A vita mögötti szabályozás
A PAN Europe vizsgálat kiemeli továbbá, hogy az EU jelenlegi szabályozási kerete — például a peszticidkoktél-hatások értékelése — nem teljesül maradéktalanul, és több toxikus hatóanyag még nem került tiltás alá annak ellenére, hogy szakmai javaslatok ezt indokolttá tennék
Az európai bizottsági „omnibusz-javaslatok” egyes vélemények szerint gyengíthetik az egészségvédelmi és környezetvédelmi szintet, amellyel szemben civilek és szakmai szervezetek szigorúbb végrehajtást sürgetnek.
Fogyasztói tanácsok és piaci jelentőség
A vita rávilágít az élelmiszer-biztonsági kommunikáció és a fogyasztói bizalom fontosságára, különösen olyan intenzíven termesztett ágazatokban, mint az alma. A hatósági adatok, a nemzetközi vizsgálatok és a szakmai szervezetek állításai közötti eltérések miatt a piaci szereplőknek és a döntéshozóknak is egyértelmű, tudományosan megalapozott üzeneteket kell közvetíteniük a lakosság felé.
Borítófotó: Unsplash/Melody Ayres-Griffiths
