A hagyományos megközelítés persze logikusnak tűnik – ez alapján a normális zsírtartalmú sajt tele van telített zsírokkal, és így sok kormány a kiadott táplálkozási irányelveiben inkább a csökkentett zsírtartalmú sajtok fogyasztását javasolja a lakosságnak. A Koppenhágai Egyetem Táplálkozástudományi Tanszékének kutatói éppen ezért kívánták megvizsgálni a különböző zsírtartalmú sajtoknak a koleszterinre és a metabolikus szindróma kockázati tényezőire kifejtett hatásait, és valószínűleg alaposan meglepve tapasztalták, hogy a magasabb zsírtartalmú sajtok – legalábbis az LDL tekintetében – egyáltalán nem növelik a kockázat-tényezőket.

A 12 hétig tartó tanulmány keretében három csoportba osztott 139 résztvevőn végezték el a vizsgálatokat: az egyik csapatot normál zsírtartalmú, egy másikat pedig csökkentett zsírtartalmú sajttal látták el. A harmadik egység nem kapott sajtot. A sajtosok napi 80 gramm finomságot integráltak az étrendjükbe – ami egyenértékű körülbelül öt-nyolcad bögre (cup – kb. negyed liter) reszelt – mondjuk cheddar – sajttal. Az eredmények azt mutatták, hogy ezen csapatok egyikénél sem következett be jelentős LDL- koleszterinszint-változás, sőt a normál (megbuherálatlan) zsírtartalmú sajtot evőknél emelkedett HDL-koleszterinszintet tapasztaltak. A HDL-koleszterin jelenléte azért jó, mert segít épen tartani a vérerek endotheliumát (érbelhártya), amivel közreműködik az érelmeszesedés elhárításában, és így a szívinfarktus és a stroke kockázatát is csökkenti.

Ezek pompás hírek.

Ne feledjük ugyanakkor, hogy dániai kutatásról beszélünk, amely országban (úgy gasztrotörténelmi, mint bakteriális szempontból) azért igencsak mélyreható a sajtok kultúrája…

Fordítás/szerkesztés: Zamaróczy Ádám