Az előadók hangsúlyozták, hogy az elektronikus kereskedelem mellett a digitalizáció számos más területen is kifejti hatását: például az önkiszolgáló pénztárak terjedésében, különféle adatfeldolgozási és -kezelési rendszerekben, az elektronikus polccímkék alkalmazásában, de ide tartozik az online pénztárgép rendszer is.

A „mindent egy helyen“ a múlté

Az elkövetkező években hatalmas változások következnek a területen, mivel a GfK egyik nemzetközi kutatásának konklúziója, hogy a fiatal generációk számára immár nem alternatíva az offline és online üzletek közötti választás. A jövőbeni vásárlási élmény az ő fejükben egyértelműen többcsatornás, ami azt jelenti, hogy mindkét csatorna jelentősen hozzájárul a teljes élményhez. Erre jelenti a megoldást az omnichannel.

Szomolányi Márk az Auchan digitális igazgatója előadásában kiemelte, hogy „klímaváltozás” történt a kereskedelemben: míg korábban a „mindent egy helyen” volt a jellemző, addig ma a „bárhonnan mindent” hozzáállás a meghatározó. Ez utóbbira pedig az omnichannel és változatai kínálják az ideális megoldást.

Horti Zoltán a Tesco online üzletág vezetője arról beszélt, hogy a fogyasztók ma már tudatosan használják az alkalmazásokat, és akár pillanatok alatt változtatnak. A szakember kiemelte, hogy rendkívül fontos az adatok elemzése – és a „vásárló, mint információ” megközelítés alkalmazása.

Növekedés mellett boltszám-csökkenés

Kozák Ákos a GFK Hungária igazgatója hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon az internethasználat 75%-os, és a további bővülésnek már mentális korlátai vannak. A szakember elmondta, hogy egyelőre nem digitális – inkább digitalizálódó kereskedelemről beszélhetünk, amelyből az élelmiszer egyelőre nem hasít ki túl nagy szeletet: a napi fogyasztási cikkek piacán az online csatorna mindössze 1-2 százalék körül mozog – bár az e téren igen fejlett brit piacon sem haladja meg a 7 százalékot. A műszaki cikkek piacán viszont ennél lényegesen nagyobb részesedést (2017. január-júniusban 19,4 százalékot) mondhat magáénak.

Mindeközben a fizikai élelmiszerüzletek – „élelmiszer jellegű boltok” – száma csökkenő tendenciát mutat: míg 2015-ben 40.063 ilyen üzlet volt, addig 2021-re 37.787-re becsülik a számukat. Kozák Ákos elmondta, hogy „nem pontosan tudjuk még mit jelent a digitalizálódó kereskedelem, hiszen ez egy folyamat, aminek koránt sincs vége.” A kérdésben fontos az integrált megközelítés.

Kényelem, ár, élmény

A jövőben a legfontosabb négy sikertényező a kényelem, a választék, az ár, és a vásárlás élményének biztosítása lesz. Mindez következő lépésként feltételezi a mobil alkalmazásokon keresztüli vásárlás igényének megjelenését. Míg korábban az asztal mellett ülve böngésztek legtöbben, addig mára már 41 percre nőtt az okostelefonon végzett aktív böngészés időtartama, szemben a 2011-ben mért 3 perccel.

Az internetezés már Magyarországon sem helyhez kötött, a mobilitás és a digitális eszközök használata mindennapossá vált. Ezzel együtt az online vásárlás előnyeit is bár egyre többen élvezik hazánkban - hiszen napjainkra tíz internetezőből mintegy kilencen (87 százalék) már vásároltak az interneten, szemben a 2012-2013-ban mért 72 százalékkal -, ennél lényegesen szerényebb – mindössze 31 százalék – azoknak a hányada, akik havi rendszerességgel élnek az online vásárlás nyújtotta előnyökkel.