Élelmiszerbiztonság a hőség árnyékában – komoly kockázatot hordoz a nem megfelelő tárolás
A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, a fáról leszedett gyümölcs fogyasztásának, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tisztítása, tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1)
Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.
A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.
A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a
Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.
Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?
Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.
Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően.
Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.
Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során, különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el, hívta fel rá a figyelmet a Magyar Dietetikus Szövetség.
1, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). [Internet]. Elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszerek-okozta-megbetegedesek-megelozese
