Az elemzésben rámutat, hogy a szolgáltató szektor volt a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban bővülő területe az elmúlt másfél évtizedben, teljesítménye 2010 és 2026 között mintegy 60 százalékkal nőtt, miközben a gazdaság többi ágazata átlagosan 20 százalékos növekedést ért el.

A piaci szolgáltatások közül az infokommunikáció bővült a legnagyobb mértékben (+156 százalék), az üzleti szolgáltatások, köztük a szolgáltató központok (SSC-k) 127 százalékkal bővültek, a digitalizáció és a felhőalapú szolgáltatások terjedésével.

A turisztikai ágazat teljesítménye a pandémia utáni időszakban ugyan lassult, de 2010 óta 81 százalékkal emelkedett. A kereskedelem volumene 2021-ig 75 százalékkal nőtt, ezt követően azonban a bővülés mindössze 5 százalékot tett ki. A gazdaságkutató szerint ebben szerepet játszottak a kormányzati árkorlátozó intézkedések, a plázastop, valamint az erősödő külföldi verseny, ez utóbbira az online webáruházak (Shine, Temu) térnyerését említették.

Az egyéb piaci szolgáltatások, köztük a logisztika és a pénzügyi szolgáltatások volumene 35-50 százalék közötti növekedést mutatott. Előbbit az ellátási láncokat érintő külső sokkok, utóbbit a magas adóterhek fogták vissza – mutat rá a gazdaságkutató.

Az állami finanszírozástól függő szolgáltatások közül a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek volumene 127 százalékkal, a szórakoztatóiparé pedig 131 százalékkal emelkedett, elsősorban az uniós és hazai támogatásoknak, illetve a sportberuházásoknak köszönhetően.

Ezzel szemben az oktatási szolgáltatások teljesítménye a vizsgált időszakban stagnált (+1 százalék), amit a GKI a népességcsökkenéssel, az alacsony költségvetési finanszírozással és az uniós források visszaesésével magyarázott. A magánegészségügy térnyerése és az egészségügyi béremelések hatására az egészségügyi szolgáltatások volumene 40 százalékkal emelkedett.

A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás teljesítménye 10 százalékkal, az egyéb szolgáltatásoké pedig 30 százalékkal bővült 16 év alatt.

A GKI szerint ezek a folyamatok is rámutatnak a hazai szolgáltató szektor legfontosabb szerkezeti kihívására: míg a technológiaintenzív szolgáltatások a digitalizáció és a méretgazdaságosság révén skálázhatók, addig a közszolgáltatások, kiemelten az oktatás és az egészségügy, volumenét a kedvezőtlen demográfiai folyamatok határozzák meg.

A csökkenő népesség miatt a közszolgáltatások mennyiségi bővülése korlátozott, ezért a hosszú távú gazdasági növekedés elsősorban az oktatás és az egészségügy minőségének és hatékonyságának javításával érhető el – állapították meg.

A kormányzat előtt álló hosszú távú gazdaságpolitikai feladat tehát a szűkülő demográfiai bázis mellett a „humántőke” maximalizálása, amely nélkül a tudásintenzív piaci szolgáltatások növekedési potenciálja is korlátokba ütközik – áll az elemzésben.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock