Kinek kell a “mentes”?
Ami egy egészéges embernek jó, az a beteg embernek nem biztos, ami viszont a beteg embernek kell, az az egészégesnek nem biztos. Teljesen máshogyan kell mérlegelni egy vásárlást, ha egy betegségben, érzékenységben, allergiában szenvedő számára vásárolunk, vagy csak úgy gondoljuk, hogy amire a mentes billog rá van nyomva, az bizonyosan egészséges lesz egy szabályosan működő szervezet számára is. A betegségben, érzékenységben szenvedőknek nincs választási lehetőségük: teljes mértékben eliminálniuk kell az étrendjükből azt a tápanyagot, amelyik megbetegíti őket. Sokszor nincs kompromisszum, nincs olyan, hogy „de csak egy kevés van benne, ez még belefér”. Nekik az életük múlhat ezen.
Tévhit és pszeudoallergia
Biztosan van olyan tapasztalatotok, hogy egy bizonyos hatóanyag, étel elfogyasztása után nem érzitek jól magatokat. De akárhányszor próbáltatok vele orvoshoz fordulni, nem lett egyértelmű diagnózis. Az orvos ilyenkor a kísérletezést javasolja: tapasztaljátok ki, melyik az az ételtípus, ami a tüneteket okozza. Valóban létezik olyan eset, amikor nem igazi allergiáról beszélünk, aminek a vérben kimutatható paraméterek a bizonyítékai, hanem úgynevezett pszeudoallergiáról. Azaz valódi testi tünetek vannak, de az orvostudomány és az orvosi tesztek mai állása szerint vérből nem lesz igazolható az allergia.
Az ilyen esetek egy része súlyos, és eliminálni szükséges az adott élelmiszertípust az étrendből, de vannak enyhébb esetek, ahol az allergén kis mennyiségű és ritka fogyasztása nem okoz még tünetet. Azonban azt is el kell mondani, hogy vannak megalapozatlan diétát folytatók, abból a meggyőződésből, hogy egyes mentes ételek automatikusan egészségesek is. Ilyen tévhitek lehetnek, hogy a gluténmentes, adalékmentes, laktózmentes, illetve vegán élelmiszerek automatikusan egészségesek is. Hosszú távon e tévhitek fennmaradása kontraproduktív lesz az egészségünk szempontjából.
Sóbol 1 kg, banánból 1 kamionnyi
Minden, ami a szervezet számára tápanyag, az a paracelsusi mondás szerint lehet méreg is a másik oldalon. Minden csak dózis kérdése. Van egy olyan alaptörvény-grafikon, amelynek lényege, hogy ha kevés hatóanyagot fogyasztunk valamilyen élelmiszeren keresztül, akkor biztosan hiánybetegség alakul ki valahol a szervezetben. Ha viszont ugyanabból az anyagból túl sokat eszünk, akkor a túladagolástól leszünk betegek. A lényeg a középső részen van, ez az az állapot, amikor pont eleget fogyasztunk egy-egy élelmiszerből. Ez az összes élelmiszerre és összetevőre igaz, de mindegyiknél máshol van a hiányt okozó és máshol a túladagolást eredményező mennyiség. A túladagolás pontja minden hatóanyagnál máshol van. Sóból elég 1 kg elfogyasztása a halálos adaghoz, banánból pedig lehet, hogy 1 kamionnyi ugyanez a dózis.
Dr. Némedi Erzsébet termékfejlesztő, ügyvezető igazgató, Expedit Nodum Kft.
TISZTÁBA TETT ALAPELVEK
- A laktózmentes tej nem ugyanaz, mint a normál tej, ugyanis a laktózt egy enzim segítségével apróbb, gyorsabban felszívódó cukrokra bontják. Tehát a szervezet vércukorszintje gyorsabban felugrik, majd hirtelen leesik, és farkaséhesek leszünk tőle. A laktóz sem számít lassan felszívódó szénhidrátnak, de mégis lassabb, mint a származékai. Egészséges szervezetnek nem feltétlenül ajánlott laktózmentes tejet inni.
- A gluténmentes termékektől nem lehet fogyni! A glutént olyan alapanyagokkal pótolják, melyeknek keményítő az alapja, ezt fogyasztani nagy mennyiségben inkább hízáshoz vezethet.
- A vegán élelmiszerek nem feltétlenül egészségesek is. Sok esetben a vegán feldolgozott élelmiszerekben jóval több az adalékanyag, mint a normál, nem vegán verzióikban. Egyfajta ki nem mondott elvárás, hogy a vegán fasírt is legyen húsízű és -állagú, ami láthatóan így nem lesz fenntartható. Azonban a trendek várhatóan változni fognak.
A nyitókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
(Megjelent a Mentes-M Magazin 2022/2023 téli számában.)
