„Bármilyen jellegű hulladékról legyen is szó, fontos szempont a körforgásos gazdasági modellt szem előtt tartani, tehát igyekeznünk kell olyan megoldásokat választani, amellyel elkerülhető az anyagok hulladékká válása. Ha ez mégis megtörténne, akkor érdemes a hulladékhierarchia szerint eljárni annak érdekében, hogy lássuk, az adott hulladék milyen módon kerülhet hasznosításra”
– ismerteti Dr. Fekete György.
A hulladékhierarchia egy széles körben elfogadott kifejezés, ami a hulladékkezelési módszereket rangsorolja a környezetterhelés szempontjából. Nagy általánosságban azt jelenti, hogy a legjobb hulladék az, ami nem létezik, aminek elkerüljük a keletkezését. Lehetőség szerint gondolkodjunk újrahasznosítható anyagokban, amelyeket ugyanebben a formában fel lehet használni máskor is. Ha ez nem sikerül, akkor okosabb megoldásokat választhatunk.
Csomagolópapír
A legjobb, ha vannak erre a célra eltett ajándéktáskáink vagy feldíszített papírdobozaink különböző méretben, amelyeket minden évben felhasználhatunk. Ha nem szeretnénk vagy nem tudjuk tárolni őket, akkor érdemes a legtermészetesebb anyagú csomagolópapírt kiválasztanunk. Ha nincs tintákkal, festékekkel kezelve, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő szelektív kukába helyezve, visszagyűjtés után újra feldolgozható.
Ha saját hatáskörben hasznosítanánk, ezt kizárólag a natúr papírral tehetjük meg. Ebben az esetben akár mulcs takaróként a kertben vagy felaprítva is hasznosíthatjuk komposztba keverve, vagy gyújtósként. A csomagolóanyagok mellett a kötözőknek is vannak természetes alternatívái – például növényi rostból készült zsineg – így elkerülhető a műanyag szalag és a cellux használata.
A színesebb csomagolóanyagok hasznosítására is léteznek házi megoldások, például újracsomagolni lehet benne, felhasználni dekorációs alapanyagként, füzetborítóként. Ezek az úgynevezett upcycling típusú megoldások az anyag-áram mennyiségét tekintve jók, mintsem a hatékonyak, ezekre az anyagokra ugyanis kukába helyezés után az égetés vagy a hulladéklerakás vár.
Díszek, dekorációs kellékek
A karácsonyi időszak után, a dekorációt ne dobjuk a kukába, még akkor sem, ha esetleg meguntuk vagy megsérült. Adjunk lehetőséget számukra, kapjanak új esélyt! Amennyiben csak meguntuk és jövőre már más díszre vágyunk, úgy próbáljuk meg használtáruként eladni vagy vigyük el a hozzánk legközelebb található újrahasználati központba. Amikor az új dekort szerezzük be, akkor is érdemes ezeket a helyeket felkeresni. Ezzel nem csak spórolni tudunk, de mi is tehetünk a hulladék keletkezése ellen.
Jó alternatíva lehet a természetes dekoráció használata, pár darab szárított fenyőággal, tobozzal, fahéjjal és szárított narancshéjjal nemcsak különleges és egyedi csomagolást készíthetünk. Ezek az anyagok később mind komposztálhatóak is.
A fenyőfa kérdése
Örökzöld dilemma a karácsonyi fenyő ünnepi időszak utáni elhelyezésének kérdése. Míg a vágott fenyő esetében egy esetleges eltüzelés során az a szén-dioxid fog visszajutni a légkörbe, amit a növény az élete során megkötött, addig a fosszilis (leginkább nyers olaj) eredetű műanyagok tüzelése esetében ez többlet CO2 emissziót eredményez.
Hiába jól újrahasznosítható a műanyag alapú, ez idővel anyagi minőségromláshoz vezet és az életciklus vége az égetés vagy a hulladéklerakás lesz. Tehát a műfenyő vonatkozásában csak bioalapú műanyag esetében beszélhetünk bármiféle fenntarthatóságról.
Vágott fenyőnél érdemes előzetesen átgondolni a későbbi hasznosítást. Ha van kertünk és ágaprítónk, akkor helyben érdemes komposztálni, a vastagabb ágakat tűzifaként vagy felaprítva mulcsként hasznosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor el kell juttatni a legközelebbi közösségi komposztálóhoz, vagy át kell adni a helyi hulladékgazdálkodó szervezetnek, hogy gondoskodjanak a hasznosításáról. Gyökeres fenyőfa esetén, nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a fenyő öntözéséről a kiültetés után is. Ez télen meglepő lehet, de ha nem tesszük meg, akkor ugyanúgy a vágott növények sorsára juthat.
„Terveink szerint a következő szezonra elhárul minden jogi és adminisztratív akadály, így a MATE Szárítópusztai Kertészeti Tangazdaságában átvehetjük majd a használt karácsonyfákat és ott komposztként hasznosíthatjuk. Jövőre tehát a gödöllői lakosok, az egyetem hallgatói és munkatársai a MATE-ra is hozhatják majd a vágott fenyő karácsonyfát az ünnepek után”
– tájékoztatott Dr. Fekete György, a MATE Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője.
Élelmiszer-maradék kérdése
A Nébih által 2016 óta elkészített Maradék nélkül című országos felmérésből az derül ki, hogy Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ebből több, mint 600 ezer tonna a háztartásokban, amiből 300 ezer tonna még menthető élelmiszer lenne.
Ez fejenként ez évente 65 kilogramm kukába kidobott élelmiszert jelent. Ezt a sokkoló mennyiséget a Nébih által kiadott Élelmiszerhulladék napló segítségével mindenki saját maga is fel tudja mérni és a tudatosság révén radikálisan le tudja csökkenteni a mennyiségét.
A pazarlás leginkább ésszerű előre tervezéssel lenne elkerülhető. De ha mégis nagyobb mennyiségű étel maradt a lakoma után, fagyasszunk le belőle vagy keressük fel a helyi ételmentő csoportot a közösségimédia-felületeken, vagy forduljunk a legközelebbi karitász szervezethez, akik foglalkoznak ételosztással.
Az ünnepekre különösen jellemzőek a panírozott ételek, melyek sütése során nagy mennyiségű használt sütőolaj keletkezik a háztartásokban. Ezt kihűlés után műanyag flakonba gyűjtve el kell juttatni a legközelebbi gyűjtőpontra, ahol bioüzemanyagként kerül majd hasznosításra.
Szilveszteri hulladékok
Az év utolsó éjszakáján keletkezett petárda, konfetti és tűzijáték maradványokat igyekezzünk minél alaposabban összegyűjteni magunk után és gondoskodjunk a megfelelő kukába történő begyűjtésről. Az anyagválasztás ezek esetében sem mindegy. Ha műanyag termékeket választunk, az mindig többlet CO2 emissziót jelent a papír alternatívákhoz képest egy égetés során.
Borítókép: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
