A Föld rohamosan növekvő népességének fehérjeszükségleteit csakis a „kínálat bővítésével” lehet kielégíteni, amire az egyik lehetséges mód a hús helyettesítése növényi fehérjék felhasználásával. Néhány éve ez még csak elmélet volt, de ma már nem az: a nagyvállalatok láthatóan nem szeretnének kimaradni a húspótló termékek trendjéből.
Magyarországon még gyerekcipőben jár, máshol azonban – különösen az Egyesült Államokban – óriási tempóban fut fel a húsok ízét növényi alapú összetevőkkel imitáló élelmiszerek iránti kereslet. Olyannyira, hogy ez már a befektetők fantáziáját is megmozgatta. Csak néhány példa a közelmúltból: a PepsiCo előrukkolt ama SoluOats nevű, proteingazdag, „zabos” italával, amelyből sikerült száműzni a víz és a zab összekeveréséből fakadó szemcsésséget. A növényi eredetű „húst” gyártó Beyond Meat szintén további fehérjeforrások után kutat, és a zöldborsót meghaladva immár olyan terményeken kísérletezget, mint a lencse, a mungó- és farkasbab vagy éppenséggel a mustármag. A Kellogg Co. kockázatitőke-alapja pedig jelentős összeget fektetett egy Kuli Kuli nevű kaliforniai cégbe, amely a nyugat-afrikai és a karibi térségből származó moringa fa proteinben gazdag leveleiből smoothie-kat és fehérjeszeleteket állít elő.
Vegán burgerek a Nestlétől
A Nestlé többek közt azzal igyekszik megtartani vásárlóit, hogy egyre egészségesebb termékekkel jelenik meg a boltokban. A cég csökkentett só- és cukortartalmú árui mellett most olyan ételeket dobna piacra, amelyek összhangban vannak a modern étkezési szokásokkal.
Sok vásárló felismeri ugyan, hogy kevesebb hús fogyasztása egyaránt jót tesz az egészségüknek és a bolygónak, ám a növényi alapú húsalternatívák ízben sokszor nem felelnek meg az elvárásaiknak – foglalt állást a Nestlé, amely épp a problémára kíván megoldást nyújtani azzal, hogy húsmentes burgerei szójából, növényi fehérjéből, valamint cékla-, répa- és paprikakivonatból készülnek, és (tájékoztatásuk szerint) pontosan olyan ízűek, mint a marhahúspogácsát tartalmazó burgerek.
A hollandoknak bejött a műhús
Az IRI Nederland piackutató cég új adatai azt mutatják, hogy a holland szupermarketekben a növényi alapú húspótlók eladása 2017 óta 51 százalékos növekedést ért el. Ugyanebben az időszakban a marha-, sertés- és vadhús értékesítése 9 százalékkal csökkent, míg a csirkehúsé 2019 első felében 0,4 százalékkal esett vissza. Hollandia két legnagyobb szupermarketlánca – az Albert Heijn és a Jumbo – úgy döntött, bővíti vegán és vegetáriánus termékei kínálatát.
A három dobogós
A növényi alapú húsalternatívák terén egyértelműen három cég, az Unilever, a Tesco és a Nestlé teljesít a legjobban – mondja egy öttrillió dolláros eszközöket kezelő befektetői csoport jelentése. A FAIRR által kiadott szakmai jelentésből kiderül, mely cégek ismerték fel, milyen fontos az állati fehérjéről egyre inkább a növényi felé venni az irányt. Eszerint immáron 25 nagykereskedő és gyártó dolgozott ki stratégiát a fenntartható fehérjetermékek számára, felismerve az állati fehérjére támaszkodó stratégia kockázatát. A jelentésben szereplő kiskereskedők 87%-a növelte saját márkás növényi alapú termékeinek arányát. Az alternatív fehérjepiac értékét jelenleg 19,5 milliárd dollárra becsülik.
„Sokan már megkezdték a fehérjetermékek diverzifikálásának útját a túlnyomórészt állati eredetűtől az alacsony széntartalmú és kevésbé erőforrás-igényes növényi alapú források felé” – mondta Jeremy Coller, a FAIRR alapítója, amely olyan intézményeket is magában foglal, mint az UBS. és Schroders.
Az alternatív fehérjepiac várhatóan eléri a globális húspiac 10%-át, a következő 15 évet tekintve 100 milliárdos értékben – mondta a jelentés, hivatkozva a Barclays és a JPMorgan kutatásaira. Az alternatív fehérjepiac kínálata egyébként már megjelent a globális étteremláncokban is, például a Burger Kingnél és a McDonald’s Corporationnél a Beyond Meat Inc. nagykereskedelmi listája miatt.
Visszahat ránk, ahogy a klímával bánunk
A bolygó klímája egyre kedvezőtlenebb irányba változik: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint 2040-re már drámai következményekre számíthatunk, ha nem változtatunk. A termelést és a fogyasztást tehát legfőbb ideje fenntarthatóvá tenni. Az étkezési szokásaink és a klímaváltozás szorosan összefonódnak: a felmelegedés és az esőzési mintázatok változásai nagy hatással vannak az élelmiszer-biztonságra – korábban már írtunk arról, hogy a felmelegedés veszélyezteti például a világ csoki- és sörállományát is. Emellett az élelmiszer-termelés is visszahat a bolygó állapotára, hiszen a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 30%-áért felelős.
Nem a hús csábítására
Az egyik, tulajdonképpen egyre sikeresebb és igazán szemléletformáló kampány a húsfogyasztás ellen zajlik: az elmúlt években folyamatosan nő a húsfogyasztást elítélő, vegetáriánus étrendre térő emberek száma, ezenkívül a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, úgynevezett flexitáriánus étrend híveinek száma is dinamikusan növekszik. A kutatók egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy különböző húsalternatívákat fejlesszenek ki növényekből, rovarokból, algából, sőt, a műhús megteremtői laboratóriumi úton is próbálnak fogyasztásra alkalmas izomszövetet előállítani. Az ügyet nagy nevek is támogatják, Bill Gates és Richard Branson a San Franciscó-i Memphis Meats cégbe fektet, Leonardo DiCaprio pedig a Beyond Meat elnevezésű, növényi alapú húsfélékkel kísérletező céget protezsálja. De amerikai sztárbefektetők közel 6 millió dollárt invesztáltak a tücsöklisztből készült fehérjeszeleteket forgalmazó Exo Foods tevékenységébe is.
Húspótlókat tartalmazó termékek forgalma az USA-ban (millió dollár)
2014 2016 2021
603 700 863 (becsült adat)
Adatok forrása: Euromonitor
