A tudósok fogtak egy chinook lazacgént, egy másik, angolnaszerű hal egy génjét, összevágták, majd az egészet egy atlanti lazac ikrájába belekombinálták – és megszületett a szuperlazac, amely feleannyi idő alatt kétszer akkorára nő, mint természetes felmenői. Ugyanis ennyivel több növekedési hormont termel.
A környezetvédők és más civilek szerint pont ez a baj vele: attól tartanak, hogy az emberi szervezetben a növekedési hormonok túlzott jelenléte különböző problémákhoz vezethet. Ráadásul, ha bekerülne a természetes vizekbe, akkor egyes számítások szerint 40 lazacgeneráció (körülbelül 80 év) alatt túlszaporodná a vad lazacfajtákat, amelyek kihalnának.
Az Amerikai Egyesült Államokban már április óta folyik a vita a GMO-s lazacokkal kapcsolatban, ahol a szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) a közeljövőben dönt arról, hogy a világon először engedélyezzenek-e emberi fogyasztásra állati eredetű génmódosított ételeket. Ha az FDA megszavazza ezt a fontos, akkor nem csak a lazac, de vele egyidejűleg még mintegy harminc féle génmódosított hal, mint például a tilápia vagy a pisztráng, kerülhetnek az amerikai szupermarketekbe és ebédlőkbe. Kutatók jelenleg is dolgoznak azon, hogy GMO-s csirkék, disznók és marhák húsa rövid időn belül forgalomba hozható legyen.
AquAdvantage, vagy inkább Frankenfish?
Az amerikai AquaBounty Technologies által kifejlesztett AquAdvantage elnevezésű speciális lazacot két kanadai kutatás nyomán hozták létre. Az ellenzők által Frankenfishnek elnevezett halak ikráit a kanadai Prince Edward-szigeten módosítják, valamint a kifejezetten erre a célra tenyésztett "felnőtt", azaz kifejlett halak tenyésztése a panamai esőerdőkben, Boquete-ben történik.
Az óriásira növő és jó zsíros húsú génmódosított lazacba két különböző halfajtából származó gént ültetnek be, melyből az egyik a csendes-óceáni királylazacban található, és növekedési hormont kódol a lazacba, a másik pedig az angolnából származik. Mindezek együtteséből jöttek létre a hosszúkás, angolnaszerű, és a rövid fejlődési időtartamot elérő (3 év helyett 18 hónap) új GMO-s Frankenstein lazacok.
A fejlesztő cég állítása szerint garantálni tudják, hogy a zárt tenyészetből ne kerüljenek ki ezek a halak, és ezáltal ne veszélyeztessék se a normális halállományt, se a környezetet. Ígérik, hogy a génmódosított halak sterilek, vagyis természetes úton nem tudnak tovább szaporodnik, viszont ezt nem tudják száz százalékig garantálni.
A panamai vízgazdálkodási hatóság (ARAP) vezetője, Giovanni Lauri a brit The Guardian című lapnak úgy nyilatkozott, hogy tudomásuk alapján az amerikai FDA hamarosan hozzájárul a génmódosított lazac forgalmazásához, mivel a hosszű éveken át tartó kísérletek, tesztek eredményei megfelelőek, tehát kiválóak az esélyek az engedélyezésre.
Heves tiltakozás a társadalom részéről
Nem olyan könnyű ezt az újabb GMO-s változtatást elfogadtatni az amerikaiakkal. Az élelmiszer és gyógyszerfelügyelethez több mint másfélmillió, kongresszusi politikusokhoz közel négyszázezer megkeresés, tiltakozó levél és e-mail érkezett eddig. A fogyasztók szervezete is nyílt állásfoglalásban fejtette ki a véleményét.
Az egyik fogyasztóvédelmi civil szervezet vezetője, Wenonah Hauter nyilatkozatában kiemelte, hogy fogyasztók, kereskedők, tudományos kutatók, lazactenyésztők, orvosok és diákok is aggodalmukat fejezték ki az ügy kapcsán. Véleményük szerint az FDA felelős azért, hogy a lakosság érdekeit képviselje a biotechnológiai ipar érdekeivel szemben.
Minden törekvés hiába
Hiába a sok ellenvetés és aggodalom, szakértők úgy vélik, a génmódosított lazac ezek ellenére 2013 végére mégis megjelenik a szupermarketek polcain. Ebben az esetben az amerikai fogyasztók csak abban bízhatnak, hogy a kötelezően feltüntetett származási hely a panamai eredetű Frankeinstein lazacoknál is szerepel majd a csomagolásokon.
