A kutatás szerint a 19-29 évesek 56 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, közülük 26 százalék banki megtakarítási terméket használ, további 30 százalék pedig más formában takarít meg. Az aktív keresők körében a megtakarítással rendelkezők aránya 61 százalék, a diákoknál 59 százalék, míg az inaktív fiatalok esetében 38 százalék.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok egy része egyre tudatosabban építi pénzügyi tartalékait. Ma már a 19-29 évesek többsége rendelkezik valamilyen megtakarítással, és sokan konkrét célokra, például lakásra, utazásra vagy autóvásárlásra tesznek félre. Az pedig, hogy egyre többen már a hónap elején elkülönítik a megtakarításra szánt összeget, az előre tervezés erősödését mutatja”
– mondta Rammacher Zoltán, a K&H Bank lakossági marketingvezetője.
A megtakarítással rendelkezők céljai is azt mutatják, hogy a fiatalok elsősorban hosszabb távú terveik megvalósítására készülnek. A leggyakrabban említett cél a lakáscélú megtakarítás, ezt a válaszadók 45 százaléka jelölte meg. Ezt szorosan követi az utazás, amit a válaszadók 42 százaléka említett, valamint az autóvásárlási szándék, ezt 36 százalék nevezte meg a takarékoskodás céljaként. Emellett közel minden harmadik megtakarítással rendelkező fiatal általános pénzügyi tartalékként tekint félretett pénzére, míg ötödük valamilyen nagyobb értékű tárgy megvásárlására gyűjt.
Jelentős különbségek
A kutatás nagy eltéréseket mutat a fiatalok megtakarítási szokásaiban nem, életkor és gazdasági aktivitás szerint is. A férfiak átlagos megtakarítása 1,465 millió forint, míg a nőké 469 ezer forint. A fiatal nők elsősorban lakáscélra tesznek félre (56 százalékuk jelölte meg ezt célként, szemben a férfiak 35 százalékával), míg a férfiaknál az autóvásárlás a leggyakoribb megtakarítási cél (46 százalék). Az életkor előrehaladtával is jelentősen nő a félretett összeg: a húszas éveik végén járók átlagos megtakarítása 1,953 millió forint, míg a fiatalabbaké 699 ezer forint. Emellett az aktív keresők 61 százaléka, a diákok 59 százaléka rendelkezik megtakarítással, az inaktív fiatalok körében ez az arány 38 százalék.
A kutatás arra is rámutat, hogy a fiatalok megtakarítási szokásai egyre tudatosabbá válnak. Az elmúlt egy-két évben a havi megtakarítási szokásokban egy fokozatos átrendeződés figyelhető meg: a korábbi évek 22-29 százalék közötti értékeiről 30 százalék fölé, jelenleg 35 százalékra nőtt azok aránya, akik rendszeresen már a hónap elején elkülönítik a megtakarításra szánt összeget. Ezzel együtt közel 20 százalékon maradt azoké, akik a hónap végén megmaradó pénzt teszik félre, szintén módszeresen. Az alkalmi megtakarítók aránya pedig ezzel párhuzamosan csökkent, a korábbi évek 40 százalék körüli arányairól 30 százalék körülre: rájuk az jellemző, hogy ritkábban tesznek félre, vagy konkrétan csak akkor, ha esetleg nagyobb összeghez jutnak. Mindössze 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem takarít meg, és ez az eddig mért legalacsonyabb hányad.
Az elmúlt hónapban a fiatalok 39 százaléka tudott pénzt félretenni úgy, hogy összegszerűen meg tudta mondani, mennyit. A megtakarítók átlagosan 115 ezer forintot takarítottak meg egy hónap alatt, míg a teljes mintát – vagyis a megtakarítani nem tudókat is – figyelembe véve az átlagos félretett összeg 62 ezer forint volt. Ezek az összegek korábban 100, illetve 50 ezer forint alattiak voltak, így ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok átlagos megtakarítása történelmi csúcsra, 977 ezer forintra emelkedjen.
A K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült kutatásban 300 fő vett részt, az adatfelvétel 2026. május 4. és 19. között történt.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
