Az első nap délelőttjén Dr. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese „A magyar gazdaság kilátásai, esélyünk a piacon, avagy hogy állunk és merre tartunk?” címmel tartotta bevezető eladását.
Perspektíva nélkül
A gazdasági szakember elemezte az elmúlt évek gazdasági tendenciáit, az üzleti szféra és a fogyasztók 2015-re vonatkozó gazdasági várakozásait, valamint beszélt az idén várható folyamatokról. Többek között megállapította, Magyarország jelenleg nincs növekedési pályán. Mindenki lassulást vár, a 2014-es év látványos, de átmeneti eredményeket hozott. Az EU-támogatások a csúcson voltak, a választási fogyasztás élénkítés +1,6% volt (rezsicsökkentés, közmunka, bérek, nyugdíj), alacsony volt a bázis, és részben a korábbi autóipari fejlesztések okozták a növekedést. 2015-ben Lengyelország és Szlovákia már gyorsabb, az EU-támogatások már csak magasan stagnálnak (ez az utolsó év ebben a ciklusban), az üzleti beruházások szintén stagnálnak. 2016-ban már a csehek és a baltiak is gyorsabbak lesznek, az EU-támogatások apadnak (az előző már kifutott, új még alig lesz), a fogyasztás is lassul. A reáljövedelem és a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról elmondta, hogy míg 2012 óta mindkettő növekedett, a reáljövedelem 2015-ben kezd visszaesni, addig a kiskereskedelmi forgalom – bár lassuló mértékben – idén is tovább emelkedik. A magyar gazdaság jövőjét mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók szintén 2012-től egyre pozitívabban ítélték meg, ez a tendencia 2014 végén megfordult, és mindkét esetben romlik ennek megítélése. A GKI prognózisa szerint a fogyasztói bizalmi index Magyarországon a német és az EU-s tendenciával szemben idén tovább romlik- a Gazdaságkutató megállapítása szerint Magyarország versenyképessége sokat romlott, ugyan javult a költségvetési hiány, de rugalmatlan a munkaerőpiac, különösen rossznak ítélik a kormányzati hatékonyságot, véleményük szerint más rangsorok is romlóak (korrupció, gazdasági szabadság,társadalmi igazságosság, sajtószabadság). Ezért a GKI gazdasági perspektívátlanságot lát.
„Igazi” ötleteket keresnek
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára „Az Uniós forrásokból több jut az élelmiszeriparnak” címmel előadásában az uniós támogatások jövőbeli elosztási szempontjairól beszélt. Az EU-s források jobb koncentrálására van szükség, arra, hogy ezek minél nagyobb százaléka gazdaságfejlesztésre irányuljon. Elmondta, hogy milyen esetben, milyen források állnak a vállalkozások rendelkezésére a jövőben. (GINOP, Vidékfejlesztési Operatív Program, regionális alapok stb.). A jövőben – hosszas EU-s vita után ágazati fókusszal a feldolgozóipar kaphat vissza nem térítendő támogatásokat – bizonyos korlátokkal.
A GINOP-ból nagyvállalatok – ezek száma az élelmiszeriparban mintegy 65-re tehető – semmiféle támogatást nem kaphatnak, csupán a több mint 5000 mikro, közép és kisvállalkozás részesülhet ebből a forrásból. Hogy mikor melyiket veheti igénybe, azt a vállalkozás mérete, az árbevétel forrása, valamint az dönti el, hogy milyen termék előállításról van szó. Az államtitkár elmondta, a jövőben erősebben érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok, és a kutatásfejlesztési programok is szorosabban kapcsolódnak a gazdaságfejlesztéshez, vagyis „igazi ötletekhez” adnak majd támogatást.
Belső konfliktusok lehetnek az ágazatok között
A „Legális kontra illegális piac: hogy áll a „szénánk” kerekasztal-beszélgetésen arról beszéltek a résztvevők, hogy javítottak-e a helyzeten a közelmúlt intézkedései, mint például az EKÁER, az online kassza és az áfa csökkentés. Éder Tamás, az ÉFOSZ és a Hússzövetség elnöke elmondta, hogy az élelmiszeripar az átlagosnál veszélyeztetettebb az áfa elkerülés szempontjából. Átlagban az ágazatban ez az arány mintegy 30%-os,de a zöldség-gyümölcs területén elérheti a 40%-ot is. Az elnök felhívta a figyelmet egy jelenségre. Amikor a félsertés áfája 5%-ra csökkent, bizonyos fehéredési folyamat volt megfigyelhető - egészen a félsertésig. Növekedett a sertés- és vágásszám, a húsfeldolgozás viszont 14%-kal csökkent. Éder Tamás a tőkehús mostani áfa csökkentését nem tartja szakmailag megalapozott döntésnek, mivel belső konfliktusokat okoz a sertés és baromfi ágazat között. Az elnök úgy véli, hogy a kormány lépéskényszerbe került, elképzelhető, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít ez ügyben, ugyanakkor belső nyomás is nehezedik rá. „A lényeg, hogy az első dominó eldőlt” - fogalmazott az elnök. Valójában ezt a lépést - a költségvetés teherbíró képességét figyelembe véve - minden ágazatban meg kell majd lépni. Éder Tamás hangsúlyozta, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának mértéke az EU-ban 10% körül van, és két tagállam is most szállító le 10% környékére ezt az adót.
Az EKÁER „működik”
Dr Csikós Gellért, az OKSZ Kereskedelem Biztonsági Munkabizottság vezetője fontosnak tartja a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedéseket, melyek közül az online kassza jelentősen megnövelte a számlaadási hajlandóságot. Ugyanakkor Csikós Gellért felhívta a figyelmet a humán erőforrás kockázatára, megemlítette, hogy létrejött a gépkocsivezetők „fehér listája”, ugyanakkor felvetette a zártláncú kamerarendszerek alkalmazásának személyiségi jogi kérdésének megoldatlanságát. Suller Attila, a NAV szóvivője az EKÁER bevezetését sikeresnek nevezte. A rendszer nagyon nehezen kijátszható, a csalóknak most „más trükköket” kell bevetniük. Az EKÁER beváltotta azt a reményt, hogy a tisztességes vállalkozásokat segíti. A bevezetés óta 25 ezer ellenőrzést végeztek, és csak elenyésző arányban akadtak visszaélésekre. A rendszerbe mostanáig 45 ezer gazdálkodó regisztrált. Az ebből származó költségvetési bevételt azonban nehéz pontosan megállapítani, ugyanis nem választható igazán szét, hogy mennyi származik az online kasszák bevezetéséből, és mennyi az EKÁER-ből. A szóvivő az EKÁER rendszer pozitív hozadékaként említette, hogy ilyenkor komplex vizsgálatot végeznek, és más visszaélésekre is fény derülhet, ugyanakkor a végrehajtás hatékonysága is növelhető ezáltal.
Nem érdemes a NÉBIH-et perelni
Dr. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője közölte, hogy az élelmiszer a feketekereskedelem szempontjából a kábítószer után a második legveszélyeztetettebb terület. Az Igazgatóság ez idáig mintegy 1000 ellenőrzést végzett és kb. 3000 tonna terméket vont ki a forgalomból. A NÉBIH első lépésben „összefésülte” a korábban létező adatbázisokat, ennek segítségével sikerült többek között kiszűrni számos „álkistermelőt” is. A NÉBIH céljai érdekében szorosan együttműködik a NAV-val, ugyanakkor visszatartó erőként hatásosan alkalmazza a médiajelenlétet is. Dr. Helik Ferenc munkájuk hatékonyságát adatokkal is alátámasztotta: az elmúlt két évben 600 határozatot hozott a hatóság, ebből mindössze 22 esetben támadták ezeket meg, és minden esetben a NÉBIH határozatát hagyta helyben a bíróság.
A Fornetti és a rebranding
Pataki Kitti a Fornetti kreatív vezetője „Rebranding, avagy hogyan ne menjünk ki a divatból? Vásárlói lojalitáserősítés á la Fornetti” című előadásában arról beszélt, mikor és hogyan érdemes „felfrissíteni egy márkát. Több tényező is szerepet játszhat ebben, új vásárlók megszerzése, népszerűség növelése, esetleg egy új termék bevezetése alkalmat kínál erre. Van, hogy a kényszer szüli a rebrandinget, vezetőségváltás vagy pusztán az unalom… Pataki ezek után bemutatta, hogyan néznek majd ki a Fornetti boltjai a jövőben.
A valós innováció lehet sikeres
De milyen trendek jellemzik az élelmiszer-kiskereskedelme általában? Erről Barta Mónika, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója beszélt, elmondta, folyamatos nő a fogyasztás, annak ellenére, hogy a kosárérték nem nőtt látványosan az utóbbi években. A növekedés főleg a vegyi áruknak és az élelmiszereknek köszönhető. A boltválasztási szempontok is módosultak, a vásárlók a hozzájuk legközelebbi boltokat keresik már, nem mennek ki feltétlenül a városszéli nagyobb egységekbe, de a bolton belül is azt kedvelik, ha minél gyorsabban be tudják szerezni azt, amit szeretnének. A kereskedők figyelmét felhívta arra, hogy szükséges újítaniuk, de nem „ész nélkül”, csak az az innováció lesz sikeres, amelyre valós igény mutatkozik.
Ezután egy új elemmel találkozhattak a résztvevők, az Élelmiszer szaklap VIP rovata „kelt életre”, először Balogh Levente a Central European Mineral Water Holding Zrt. elnöke osztotta meg a Szentkirályi ásványvíz sikertörténetét, illetve elmesélte eladásának történetét, valamint jövőbeli terveit, amelyek között például a Theodora Quelle presztízsének visszaállítása is szerepel.
Csökkentek az impulzusvásárlások, de csak enyhén
Az ebédszünet után a vasárnap zárva tartás állt a középpontban, először Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK Hungária senior tanácsadója beszélt a pihenőnap kereskedelemre gyakorolt hatásról. A piackutató cég képviselője elmondta, több kutatást is végeztek. A megkérdezettek többsége nem rajongott a vasárnapi zárva tartásért, ez nem meglepő, érdekes viszont, hogy miért nem. Bakonyi-Kovács szerint egyfelől sok (65%) „dacvásárló” van, akik azért utasítják el a törvényt, mert nem akarják, hogy beleszóljanak az életükbe. Mindössze 31% számára okoz valódi nehézséget, hogy vásárlásait a hét más napján bonyolítsa le. Kérdés, mely napok értékelődtek fel azért, mert a vasárnap „kiesett”. A modern kereskedelmi csatornákon a szombat és a péntek „járt jól”, míg a kisbolt láncoknál a szerda jelent meg. A GfK készített egy prognózist is, hogy milyen hatással lehet a kereskedelemre a vasárnapi zárva tartás. Az egyik érdekesség, hogy impulzus vásárlások száma ugyan csökken az FMCG-piacon, de egészen minimálisan, és ez vélhetően a jövőben sem változik majd. Egy másik előrejelzés szerint, a vásárlók nem váltanak majd boltot vasárnap, inkább más napon, de ugyanoda térnek be. A tanácsadó elmondta, március 15., azaz a vasárnapi zárva tartás életbe lépése óta nem változott jelentősen az FMCG-piac helyzete, de több tényező miatt (húsvét, pünkösd stb.) még nem lehet(ett) reális képet kapni.
A hétfő is erősödött
A Szakma Napja második kerekasztalában Bakonyi-Kovács Krisztina mellett Dr. Orosz András, Tesco-Global Áruházak Zrt. országos marketing vezetője, Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója, Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, Csongovai Tamás, a COOP Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója, Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója, Gyalay-Korpos Gyula, Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke mondta el gondolatait. Fodor Attila elmondta, két hónap elteltével messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, de az már most látszik, hogy a pénteki és a szombati forgalom nőtt, és némileg meglepő módon, hétfőn is többen keresték fel a CBA-t, mint a törvény bevezetése előtt. A boltzár összforgalomra gyakorolt hatása jelenleg még nem ismeretes. Az azonban bizonyos, hogy a lakóhelyhez közeli boltok nagy része jól prosperál. Heiszler Gabriella is osztotta Fodor Attila véleményét, miszerint felértékelődtek a lakóhely közeli egységek, főleg az INTERSPAR-ok látták ennek a kárát, a franchise üzletek például elényésző forgalomcsökkenést könyveltek el. A SPAR-nál is erősdött a hétfői nap, méghozzá 15-20 százalékkal. A COOP-nál is tapasztalható ilyesfajta átredenződés, Csongovai Tamás elmondta, márciusban a hétfő erősődött, de mostanság inkább a szombat a „nyertes nap”. Ez azt mutatja, hogy a kezdetben inkább az elmaradt vasárnapi bevsásárlást pótolták be, később viszont már egyre inkább előre terveztek.
Tudatosabb vásárlók
Dr. Orosz András hasonló tapasztalatokat osztott meg, sokkal tudatosabb vásárlói magatartást tapasztal, ennek következménye a szombati forgalom erősödése A Rossmann esetében nem volt jelentős a vasárnapi forgalom, így a drogériát nem annyira érintette a változtatás, ezért előre menekült, új vásárlókat próbált szerezni. Flórián László elmondta, nekik inkább lehetőség a tiltás, például a hétközbeni meghosszabbított nyitva tartással tovább várják a vevőket, valamint inkább hétfőn indítják akcióikat. Gyalay-Korpos Gyula elmondta, a bevásárlóközpontok két táborra szakadtak, ahol van mozi, ott kinyitnak vasárnap,míg az ilyesfajta szórakozást nem nyújtó központok zárva maradnak. Elmondása szerint az élelmiszer üzleteket nem rázta meg a módosítás, a ruházati cégek forgalma viszont csökkent. Az új helyzet új stratgégiát is kívánt. A Rossmann, a COOP és a SPAR hétfői akciókezdéssel és hosszabb nyitva tartással menekül előre, a TESCO az e-kereskedelmet fejleszti, a CBA is tovább tart nyitva, de még alakítja stratégiáját, a cégnél figyelik a vásárlói szokásokat és majd ehhez igazítják a stratégiájukat.
Cikkünket folyamatosan bővítjük, megtudhatja, melyik hálózat mikor használja fel az „egy” szabad vasárnapot, mit gondolnak a vasárnapi zárva tartás idegenforgalomra gyakorolt hatásairól, de megismerheti majd az Év Boltja versenyünk győzteseit is!
