Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,6 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene májusban az előző év azonos időszakához képest.

Az idén január-májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

Várakozásokat meghaladó forgalom

Január-májusban az élelmiszerüzletekben 2 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3 százalékkal nőtt a forgalom.

A válság óta halogatók vásárlásában is bíznak

A májusi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait július 24-én közli második becslése alapján a KSH. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslését kommentálva közölte: a forgalom idén elsősorban a tartós fogyasztási cikkek körében nőhet, a béremelkedés és a jövőre vonatkozó kedvező kilátások hatására a háztartások akár a válság óta halogatott vásárlásokat hajtanak végre.

További növekedésre számítanak az elemzők

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az áprilisi és a májusi kiskereskedelmi adatok megerősítik azt a várakozást, hogy a belső kereslet erősödése fontos eleme lesz a GDP növekedésének a második negyedévben, illetve egész évben is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője egyebek mellett kiemelte, hogy a háztartások nem csak a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években több olyan intézkedés történt, amelyek fehérítették a szektort - például az online pénztárgépek és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése, valamint a különböző termékekre vonatkozó áfacsökkentés -, így a tényleges kiskereskedelmi forgalom kisebb lehetett a statisztikák által jelzettnél.

Havi összevetésben harmadikok vagyunk az EU-ban

Magyarország az Európai Unióban havi összevetésben a harmadik, éves összevetésben a hatodik legnagyobb növekedést érte el a kiskereskedelmi forgalomban májusban. Májusban az előző havihoz képest 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezet 19 tagállamában és 0,2 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamában. Elemzők az euróövezetben a kiskereskedelmi forgalom 0,3 százalékos havi növekedését várták májusra. Áprilisban az euróövezetben 0,1 százalék, az EU-ban 0,5 százalék volt a havi növekedés.

A legnagyobb havi növekedést Romániában regisztrálták májusban, 4,3 százalékot, valamint Litvániában 1,8 százalékot és Magyarországon 1,7 százalékot. A legnagyobb csökkenés, 1,2 százalék, Finnországban volt, illetve Szlovéniában és az Egyesült Királyságban 0,9 százalék. Szezonális és naptári kiigazítással 2016 májusához képest az idén májusban az euróövezetben és az EU-ban is egyaránt 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

A kiskereskedelmi forgalom májusban éves összevetésben is Romániában nőtt a legnagyobb mértékben, 14,0 százalékkal. A második legnagyobb növekedést Szlovákia érte el 7,9 százalékkal, a harmadik legnagyobbat pedig Írország és Szlovénia 7,7 százalékkal. Bulgáriában 6,2 százalék, Litvániában 5,9 százalék, Magyarországon 5,5 százalék volt a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése májusban.