Sok antioxidáns, sok ásványi anyag, nyomelem és vitamin. Szuperélelmiszerből bárki tud egy-kettőt mondani, pedig ez a kategória egyáltalán nem kőbe vésett, sőt nem is igazán tudományos. Vannak olyan szuperélelmiszernek tartott élelmiszerek, amik az idők során már kiestek a pixisből, és vannak olyanok is, amiket bár nem tartunk sokra, de többre érdemesek. 

A szuperélelmiszerek vagy superfoodok abban különböznek a többi élelmiszertől, olvasható sokszor, hogy több és jobb tápanyagot tartalmaznak, és ettől egészségesebbek. A valóság azonban ettől sokkal árnyaltabb és összetettebb. Ha már gyorsan túlestünk a felszínes definíción, nem árt hozzátenni, hogy a kifejezés inkább hatásos marketinget takar, és a történetet áttekintve is kiderül, hogy számos félreértés övezi a kifejezés használatát.

Superfood: reklámszlogenből indult hódító útjára

A fogalom szélesebb körben 1990-ben terjedt el a köznyelvben Michael van Straten brit csontkovács azonos című sikerkönyve nyomán. A kifejezés ezt megelőzően csak szórványosan fordult elő: a United Fruit Company például 1915-től superfoodként reklámozta az olcsó és könnyen emészthető banánt – mivel az első világháború alatt értelemszerűen szuperdolognak számított bármilyen élelmiszer. Ekkor a kifejezés még csak egyszerű reklámszlogen volt a sok közül. Ma már azonban időszakonként változva olvasható egy-egy élelmiszerről valamiféle plusz jótékony hatás, divathullámokat gerjesztve a fogyasztók körében. 

Ilyen csodazöldségként tartották számon például egy időben a spenótot. Igaz, akkor még a superfood kifejezés kevésbé volt használatban, de a harmincas években népszerű Popeye rajzfilmekben a kigyúrt alkarú tengerész a cselekmény csúcspontján mindig kinyitott és elfogyasztott egy konzervspenótot, amitől emberfeletti erőre tett szert és legyőzte a gonoszt. A spenótmotívum háttere állítólag az volt, hogy tévesen gondolták azt, nagyon magas a zöldség vastartalma, mert egy 1870-ben kiadott szakkönyvben egy tizedesjeggyel elírták a pontos adatot. Ez, mint később kiderült, egyáltalán nem volt helytálló: a ’30-as években folyamatosan publikáltak különböző adatokat a spenót vastartalmáról és a nyersen, főzve, szárítva, és a különböző módszertannal végzett mérések között tényleg előálltak majdnem tízszeres különbségek.

Ráadásul némi iróniával mondhatnánk azt is, hogy a vas alapjában véve tévedés, mert Popeye maga egyszer sem említi, ellenben egy képregényben azt mondja, hogy „A-vitamin van benne, és attól lesz erős az ember”.

Szabályozás a közhelyek visszaszorítására

A század végén viszont fordult a kocka, és a 2000-es évekre már a superfood lett a kor szava: a gránátalma, a noni, a goji szupergyümölcsökké válva éveken belül megnégyszerezték az eladásaikat és több milliárd dollárt kaszáltak a piacon. 2011-től azonban ezek a superfoodok a felfutásukhoz hasonló lendülettel veszítettek a piaci részesedésükből, majd újabb élelmiszerek léptek a helyükbe.

Közben az Európai Unió 2007-ben szigorította az egészségre vonatkozó marketingállítások szabályozását, így mára a „szuperélelmiszer” kifejezés használata is csak tudományosan alátámasztott állítások mellett vált elfogadhatóvá.

Fő az étrend

Az Európai Élelmiszer Információs Tanács szerint az úgynevezett szuperélelmiszerek fogyasztása mellett a különféle zöldségeket és gyümölcsöket tartalmazó, sokszínű étrend is támogatja az egészség fenntartását. Ezzel egybevág, hogy bár a szuperélelmiszerek kapcsán általában kedvező adatokat találni szív- és érrendszeri betegségek vagy rák előfordulásával kapcsolatban, számos kutatás a mediterrán étrendet preferálja inkább.

Itt érdemes megemlíteni azokat a 2025-ben publikált friss adatokat, amelyek szerint az Egyesült Államokban élő mexikói és dél-amerikai bevándorlók egészségi állapota kedvezőbb, várható élettartamuk pedig magasabb, mint a helyben született lakosságé. A szakértők szerint a jelenség egyik oka a kevésbé feldolgozott élelmiszerekre épülő étrend és a magasabb zöldségfogyasztás (pl. hüvelyesek) szerepe. A „hispán paradoxonként” jegyzett jelenség így lényegét tekintve inkább étrendi kérdés. Annak ellenére, hogy a hüvelyesek és a bab minden valamirevaló „superfoodlistán” szerepelnek, ezért a hüvelyesekre ebben az esetben egyfajta társadalmi bélyeg kerül, sokan lenézik ezeket az élelmiszereket, mivel az alacsonyabb jövedelmű, szegény bevándorlói rétegek tányérján napi rendszerességgel szerepelnek. Ezért ez a zöldségkategória itt teljesen fordított helyzetbe kerül.

Ez a jelenség is azt látszik igazolni, hogy a kiegyensúlyozott, zöldségekben, gyümölcsökben változatos étrend összességében többet ér, mint egy-egy élelmiszert szupernek kikiáltva előtérbe helyezni az étkezésben. Ugyanakkor a példa jól mutatja azt is, hogy manapság sokkal nehezebb egy adott kulturális és földrajzi környezettel körülírt étrend elfogadtatása, mint egy élelmiszer „szuperélelmiszerré” avanzsálása az éppen aktuális divathóbort alapján. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása tehát még bőven ad feladatot az élelmiszer-ellátásban érdekelt cégek edukációs tevékenységében.

Étrend vs. egyes szuperalapanyagok

A superfoodok szakmai megítélésével kapcsolatban megkerestük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) elnökét. Szűcs Zsuzsanna az alábbiakra hívta fel a figyelmet:

„A dietetikai szemlélet szerint helyesebb inkább a szuperétrendre helyezni a hangsúlyt, mintsem egy-egy szuperalapanyagra. Vagyis rendszeresen törekedjünk a vegyes, változatos adagok fogyasztására. Ez az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés támogatója, melyet a hazai piacon az OKOSTÁNYÉR®-ajánlás jelenít meg vizuálisan. Az ajánlás egyik legfontosabb üzenete, hogy lehetőleg tudatosan keressük a helyi, szezonális alapanyagokat, és együnk minél több és többféle friss élelmiszert.

A superfoodhullámra »felültek« az antioxidánsok, és elképesztő magasságba repültek velük az ezzel kapcsolatos étrend-kiegészítők is. Fontos, hogy ezek a jótékony szabadgyök-kötő vegyületek egyben szabad gyökök, azaz a túlzott antioxidáns-bevitel során érvényre juthat prooxidációs, azaz ártalmas képességük is. Jó hír azonban, hogy a természetes formában elfogyasztott növényi hatóanyaggal – például az élénksárga, zöld, lila, piros színű zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztásával – a túladagolás elkerülhető, fogyasztásuk jótékony és biztonságos.”

Forrás:
1. https://www.ift.org/food-technology-magazine/are-superfoods-really-super
2. https://en.wikipedia.org/wiki/Superfood
3. https://www.triviamafia.com/fridayknowitall/wrong

A cikk a Store Insider 2026. júniusi digitális számában is olvasható.

Fotók: Adobe Stock