Digitális ugrás előtt a hazai szolgáltatóipar

A magyarországi üzleti szolgáltató központok (Business Service Centres – BSC) az elmúlt évtizedben látványos átalakuláson mentek keresztül. A korábban elsősorban adminisztratív és tranzakciós feladatokra épülő modellek helyét egyre inkább a magasabb hozzáadott értéket képviselő, digitális innovációs tevékenységek veszik át. Az ABSL Hungary és a Deloitte Magyarország közös jelentése szerint a szektor immár több mint 215 központot és 110 ezer munkavállalót foglal magában, és a GDP közel 3 százalékát adja.

Stratégiai szerepben a digitális átalakulás

A szektor növekedése ma már nem csupán költséghatékonyságra, hanem innovációra és tudásra épül. A jelentés szerint a hazai BSC-k több mint 80 százaléka vezetett be mesterséges intelligenciát, automatizációt vagy fejlett analitikai megoldásokat, amelyek révén hatékonyabbá vált a működés és nőtt a szolgáltatások minősége.

„Magyarország üzleti szolgáltató iparága erős alapokon áll: a többnyelvű tehetség, az operációs kiválóság és az alkalmazkodóképesség révén ma már stratégiai szinten támogatja a nemzetközi vállalatok digitális átalakulását” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte üzleti szolgáltatások tanácsadási igazgatója.

A digitalizáció mellett a szektor jelentős szerepet tölt be a munkaerőpiaci modernizációban is. Az üzleti szolgáltató központok folyamatos képzésekkel és karrierprogramokkal fejlesztik a dolgozók digitális és nyelvi kompetenciáit, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság tudásalapú fejlődéséhez.

Kihívások: tehetséghiány és szabályozási akadályok

A szektor fejlődését ugyanakkor több tényező is nehezíti. A digitális szakértelemmel rendelkező munkavállalók iránti kereslet gyorsabban nő, mint a kínálat, miközben a bevándorlási és munkavállalási engedélyezési eljárások még mindig bonyolultak és időigényesek.

A tanulmány szerint a tehetséghiány, a költségversenyképesség romlása és a szabályozási kiszámíthatatlanság jelentik a legnagyobb kihívásokat. Több vállalat már most alternatív helyszíneket keres bizonyos, alacsonyabb hozzáadott értékű szolgáltatások számára, miközben a magasabb szintű, tudásintenzív funkciókat továbbra is Magyarországon tartják.

A szakértők szerint a fenntartható növekedés érdekében elengedhetetlen a digitális kompetenciák fejlesztése, a bevándorlási szabályok egyszerűsítése, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés erősítése.

Az értékteremtés irányába mozdul el a szektor

A Deloitte és az ABSL elemzése szerint Magyarország akkor őrizheti meg regionális versenyképességét, ha a szolgáltató központok a költségalapú működésről a tudás- és innovációalapú értékteremtés felé mozdulnak el. Ehhez stabil gazdasági környezetre, célzott adókedvezményekre, valamint a digitális készségeket fejlesztő oktatási reformokra van szükség.

A szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy Magyarország számára a jövő nem az olcsó munkaerőben, hanem az innovatív, technológiailag fejlett szolgáltatásokban rejlik. A BSC-szektor ma már nemcsak kiszolgál, hanem irányt mutat: a nemzetközi vállalatok hazai központjai egyre gyakrabban globális döntéstámogató, analitikai és fejlesztési feladatokat látnak el.