Az élelmiszerpiacon forgalmazott tej- és húspótló, valamint vegán, illetve vegetárius termékek száma és aránya egyre nő. Ezek a termékek nem csak az egészségtudatos és változatos étkezési szokások kialakításában és kiszolgálásában játszanak jelentős szerepet, hanem az EU fenntartható gazdálkodással kapcsolatos céljai megvalósításában is. Dr. Pázmány Annamária ügyvéd (Katona és Társai Ügyvédi Társulás) írása.
Mikor nevezhetem a termékemet tejnek vagy tejterméknek?
A vonatkozó uniós szabályozás alapján csak az állati tejből készült termékek, ennek megfelelően a tej, vaj, joghurt stb. elnevezés ezek számára van fenntartva.
A gyártók kötelesek olyan megnevezéssel ellátni a tejtermék helyettesítésére szánt terméküket, ami alapján a fogyasztó azt a tényleges tejtermékkel nem fogja összekeverni vagy összetéveszteni. Ez alól nem mentesít az sem, hogy a köznyelvben elfogadott, hogy a tejhelyettesítőket tejnek nevezik a fogyasztók.
Ennek megfelelően egy növényi alapanyagokból (például zabból) készült ital nem nevezhető tejnek, azaz nem lehet zabtej, csak zabital, emellett az alapanyag megadása már azt is jelzi, hogy a szóban forgó termék nem lehet állati eredetű termék sem.
Kókusztej: nem keverik össze
A kivétel erősíti a szabályt, hogy egyes termékek - pl. kókusztej - annak hagyományaira és (köz)ismertnek elfogadott felhasználására tekintettel mégis nevezhető tejterméknek (tehát pl. kókusztejnek), mivel a jogalkotó szerint mindenki számára pontosan ismert és így más – azaz az állati eredetű – tejtermékkel nem keverhető össze.
Mi a tanulság? Amennyiben a tejhelyettesítő termékünk elnevezésében biztosra akarunk menni, akkor ne használjunk olyan termékmegnevezést, amiből ismert előttünk az állati eredetű eredetije.
Amennyiben pedig egy meghatározott, akár újító megjelöléssel szeretnénk ellátni a tejhelyettesítő terméket, azt mindenképpen érdemes külön megvizsgálni, hogy megfelel-e a hatályos előírásoknak.
Honnan tudja akkor a fogyasztó, hogy milyen tejtermék helyettesítésére szolgál a növényi alternatíva?
Trükkös megoldás, hogy bár nem használható a tejhelyettesítő termékre a konkrét tejtermékre vonatkozó megjelölés (azaz amelyiknek a helyettesítésére szánják), ugyanakkor a tejtermék „párjára” való utalás, vagy azzal való összehasonlítás lehetséges.
Azaz egy termék bár nem lehet vaj, de lehet „vajszerű”, vagy nem lehet egy termék tejszín, de lehet tejszínes állagú, illetve nem lehet tej, de lehet tejhelyettesítő. Tehát a termék leírásánál a tejtermékkel való azonosság biztosan nem megengedett, de párhuzam/hasonlóság lehetséges.
Ugyanakkor előny a tejtermék-helyettesítőknél, hogy nem etablálódtak még a termék előállításra vonatkozó előírások (szemben pl. a vajra), ezért lényegében a termék jellemzők alapján lehet annak tágabb megjelölését kialakítani.
Mi a helyzet a vizuális elemekkel?
A termék megnevezése a termékjelölésének csak egy része, a csomagolás, illetve annak kialakítása azonban a termék megjelenítésének hordozója és fontos reklámelem is.
A fentiekből már következtethetünk arra, hogy ami az állati eredetű termék-testvérrel szorosan kapcsolatba hozható, annak nincs helye a termék csomagolásán sem – azaz pl. nem lehet rajta egy tehén, vagy egy tejeskanna megjelenítése.
Az utalásos kapcsolat alapján ugyanakkor egy pohár fehér itallal, vagy egy csésze kávé habbal már lehetséges, mert az a tejtermékkel való hasonlóságot sejteti csak, ami pedig lényegében csak megegyezik a termék (egyik) felhasználási céljával.
A csomagolás kialakításában a növényi tejtermék alternatívák innovatív, piacon még mindig újszerű voltában rejlő potenciált lehetséges és érdemes is kihasználni és kreatív képi megjelenítést alkalmazni – ami nagyrészt a marketing fantáziára van bízva.
De mi van ténylegesen a termékben?
A tejhelyettesítő termék összetételének feltűntetésére a hagyományos címkézési szabályok vonatkoznak, azaz főszabályként az összetevők mennyiségi sorrendben jelennek meg a termék címkéjén és egyéb, mint például az allergének feltűntetésére vonatkozó előírások is élnek.
A fogyasztók tájékoztatására a termék fő összevőjét (pl. zab, kalászokkal) szöveggel vagy képi ábrázolással érdemes lehet a termék külső csomagolásán megjeleníteni, akár annak a termékben tartalmazott arányával együtt, ami a vásárló jobb orientációját segítheti, így fogyasztóbarát és fogyasztóvédő is egyben.
Írhatjuk-e, hogy vegán hamburger?
A húshelyettesítő termékeknél talán még jobb a helyzet, mert nincs kizárva a termék terméktípusok szerint megnevezése.
Ez azt is jelenti, hogy bár a hamburger pogácsa tardicionálisan húsból készül, de a növényi megfelelőjére - azaz az állati alapanyagból készült „eredetit” utánzó növényi termék - ugyanúgy alkalmazható a megjelölés, természetesen annak megadásával hogy a termék növényi eredetű (pl. vegán hamburger pogácsa).
Ezt az általában bevett terméktípus esetében mondhatjuk azonban csak nagy biztonsággal, speciálisabb (pl. tradicionális) termékeknél ez a jellemző azonban kivételre adhat okoz.
A termékkategória általános megadására (így csomagoláson) pedig alkalmazható – mint már a tejhelyettesítőknél is – a húspótló szó, vagy egyéb a termék besorolását segítő megjelölés.
Minden termék más
Az élelmiszerjogban a termékbiztonság és a fogyasztóvédelem kéz a kézben járnak, ez utóbbi elem pedig a termékek megnevezése és megjelenítése során elsődleges és szembeötlő lehet.
Ez vonatkozik a termékre vonatkozó bármely közlésre, amelyről kiderülhet, hogy nem felel meg a valóságnak, vagy akár a fogyasztót tévedésbe ejtheti pl. a termék alkalmassága szempontjából, ami részben szubjektív, részben pedig objektív termékjellemzőkön alapul.
dr. Pázmány Annamária, Katona és Társai Ügyvédi Társulás
Szerkesztette: Király Bernadett
A nyitókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
