Az e-kereskedelem gyors növekedése már napi szinten is komoly terhelést jelent a logisztikai és vámkezelési rendszereknek. A kiscsomagos forgalomban tavaly 30 százalékos bővülést mértek, a hatóságok pedig naponta akár 500 ezer csomag vámkezelését is elvégzik – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által rendezett 16. Közlekedéslogisztikai Konferencia második napján. A szakmai fórumon a légiáru-forgalom növekedéséről, a vasúti logisztika szűk keresztmetszeteiről, a zöld fuvarozás gazdasági reali-tásairól és az agrárlogisztika átalakuló piaci viszonyairól is szó volt.
A konferencia második napjának záró kerekasztal-beszélgetésen a szakértők arról beszéltek, hogy az e-kereskedelem egész Európában komoly kihívásokkal néz szembe. A tömeges csomagforgalom nemcsak a logisztikai rendszerekre, hanem a piacfelügyeletre is egyre nagyobb nyomást helyez. A részt-vevők hangsúlyozták, hogy a problémás vagy korlátozás alá eső termékek kiszűrése egyre nehezebb feladat, miközben az Európai Unió várhatóan egységesebben és szigorúbban lép fel az alacsony érté-kű küldemények szabályozásában.
Budapest regionális cargo központtá vált
Kossuth József, a Budapest Airport cargo igazgatója előadásában kiemelte, hogy a magyar repülőtereken kezelt légiáru-forgalom 98-100 százaléka a Budapest Airporton koncentrálódik. A budapesti cargo volumen 2017 és 2026 eleje között mintegy 200 százalékkal nőtt, miközben a globális légiáru-forgalom ugyanezen időszakban körülbelül 20 százalékkal bővült. A budapesti cargo forgalom ma már mintegy 20 ezer munkahelyet generál. Bár az e-kereskedelem látványosan erősödik, a globális légiáru-forgalomnak jelenleg csak mintegy 20 százalékát adja, a fennmaradó rész továbbra is a hagyományos iparágakhoz kapcsolódik. A közép-kelet-európai piacon Budapest pozíciója erős, ugyan-akkor a verseny fokozódik, és a régiós repterekről induló közvetlen szállítási lehetőségek is bővülnek.
Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a vasúti és intermodális árufuvarozás versenyképességének egyik legnagyobb akadálya az iparvágányok helyzete. A szektorban jelenleg 3200 fős munkaerőhiány van, miközben a MÁV-Volán csoportnál 2023-ban 5,9 millió túlórát teljesítettek. A szakértő szerint az iparvágányok fejlesztését egyszerre nehezítik jogi, műszaki, adminisztratív és pénzügyi problémák. A legnagyobb kihívások közé tartozik a rendezetlen tulajdonviszonyok rendszere, a hiányos nyilvántartások és a magas működtetési és reaktiválási költségek. Hódosi Lajos szerint a vasúti árufuvarozás fejlesztéséhez az intermodális szállítás arányát 7 százalékról 21 százalékra kellene növelni, míg a vasúti árufuvarozási teljesítményt 50 százalékkal lenne szükséges bővíteni 2030-ig.
A zöld átállást nem ideológia, hanem költségnyomás hajtja
A zöld fuvarozást vizsgáló panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóbb logisztikai működés felé ma elsősorban nem a megbízói elvárások, hanem a gazdasági racionalitás tereli a vállalatokat. A piaci szereplők ritkán hajlandók többet fizetni kizárólag fenntarthatósági okokból, ezért a zöld megoldások terjedését leginkább az energiaköltségek emelkedése és a hatékonysági kényszer gyorsítja. A szakértők szerint a korszerű járművek, az energiafelhasználás optimalizálása, a sofőrök képzése és a közúti volumenek egy részének vasútra terelése mind hozzájárulhat a szektor kibocsátásának csökkentéséhez.
Az agrárlogisztikáról szóló kerekasztalon pedig a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Covid-járvány előtti időszakban Magyarország évente 7-8 millió tonna gabonát exportált, mára azonban az exportpiacok jelentősen átalakultak. A kukorica exportja ma már marginális, miközben a napraforgó egyre fontosabbá vált a hazai vetésszerkezetben. Az ország feldolgozókapacitása évente akár 1,8 millió tonna napraforgót is képes felvenni. A beszélgetésen elhangzott, hogy a mezőgazdasági termelési döntéseket egyre inkább a piaci és klimatikus bizonytalanságok befolyásolják, ezért a finanszírozók is hosszabb távú, alkalmazkodóbb gazdálkodási stratégiákat várnak el a szereplőktől.
A konferencián egyetemi hallgatók is bemutatták kutatásaikat: az előadások az alternatív hajtásláncok életciklus-elemzését, a túlméretes szállítmányok logisztikai kihívásait és az intermodális szállítás optimalizálását vizsgálták. Az elhangzott előadások és beszélgetések azt mutatták, hogy a logisztikai szektor jövőjét ma már egyszerre alakítják az e-kereskedelem növekvő volumenei, a vámkezelési és piacfelügyeleti kihívások, a vasúti infrastruktúra szűk keresztmetszetei és az energiahatékonysági kényszerek.
