A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Öko Vetőmag Munkacsoportja szerint a hazai Öko Cselekvési Terv (hivatalosan Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027) megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy az évtized végére kétszeresére növekedjen az öko területek részaránya, amely magával húzná az öko vetőmagok iránti keresletet is.
„Az Európai Unió támogatási ösztönzőinek és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programnak köszönhetően a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik, a tanúsítással érintett területek mérete már stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt, ugyanakkor az Európai Unióban a felzárkózó tagállamok között vagyunk a 6,3 százalékos öko területarányunkkal az EU 10,5 százalékos átlagával szemben. A gyümölcsültetvények tekintetében viszont az EU-átlag fölött áll Magyarország”
– ismertette dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.
Mint kifejtette: hazánkban is a rét és a legelő dominál az öko területek között (55%). Ezt követik a szántók (36%), majd a dinamikusan növekvő öko gyümölcstermő ültetvények (7%). A hazai átlagos ökogazdaság kisebb méretű (12 ha), mint az európai átlag, viszont az öko területek több, mint felét a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok kezelik.
A szántóföldi öko növények közül a lucerna és más zöldtakarmány-növények, a kalászosok – (búza, rozs, árpa), a kukorica és a napraforgó, valamint a borsó a legjelentősebb kultúrák. Zöldségben a gyökérzöldségek - hagyma, répa, burgonya - és a népszerű konyhakerti fajok, a paradicsom, paprika, valamint tökfélék és a saláták a legkelendőbbek. A gyümölcsöknél a betegségeknek legjobban ellenálló fajokkal (pl. alma, meggy, bodza) dolgoznak legszívesebben az öko gazdák.
A hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, emellett az olajipari növények közül a napraforgó és szója, továbbá a borsó, valamint lucerna, kukorica feldolgozása is jelentős. A feldolgozást nem igénylő növények elsősorban a hazai friss piacon kelnek el, míg a tömegtermelést biztosító gabonafélék és ipari növények nagy része exportra kerül.
Helyi fejletlenség és erős import
A tanúsított öko termékek szermaradvány-mentes, magas beltartalmi értékű élelmiszereket jelentenek a fogyasztók számára. A termelők pedig hosszútávon megőrzik talajuk termőképességét, miközben a kémiai inputanyagok mellőzésével fenntarthatóbb gazdálkodási rendszert alakíthatnak ki. Az ökogazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban.
A hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó felvevőpiac és az import termékekkel való árverseny. A kézi és gépi munkaerőigény az öko gazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére.
Egy évtized maradt az öko vetőmag bevezetéséig
Az öko vetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amik már évek óta, rendszeresen megtalálhatók a NÉBIH által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisban.
A VSZT Öko Vetőmag Munkacsoport legnagyobb eredménye, hogy elindította az öko posztregisztrációs fajtateszteket, melyek eredményeit széles körben évről-évre közzéteszik, hogy ezáltal is tudatos fajtaválasztásra ösztönözze a gazdákat. Ezek az ÖMKi által koordinált kísérletek őszi kalászosokkal (búza, tönköly; újabban tritikálé és árpa) indultak 2020 őszén, ami mellett több évben is volt tavaszi vetésű csemegekukorica, szója kísérlet és őszi borsó kísérlet is.
A munkacsoport munkájának ösztönző hatása eredményeképpen a hazai nemesítés is megtalálta már a jövőképét az ágazatban, és idén bejelentésre került két ökológiai nemesítésű őszi búza fajtajelölt.
„Az öko szektorban a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig – a csávázatlan konvencionális vetőmag használatára irányuló, derogáció-kérelmezési lehetőség megszüntetéséig - már csak 10 évünk van, ezért az öko vetőmag szektor dinamikus fellendülése prognosztizálható”
– hangsúlyozta dr. Mikó Péter.
Borítókép fotó: György Márton – Öko posztreg kísérlet, Martonvásár 2025
