Az idén összesen egymilliárd forint jut a magyarság számára kiemelkedően fontos helyi, megyei, valamint nemzeti értékek, köztük a hungarikumok megóvására - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője, a Hungarikum Bizottság titkára Budapesten, a Hungarikum Sajtóklub háttérbeszélgetésén.

Gyaraky Zoltán közölte: jelenleg 12 hungarikum van, amelyeket a hungarikumokról szóló törvény erejénél fogva nyilvánítottak azzá. Nyolc a világörökségi listán szerepel, a többi pedig az UNESCO szellemi, kulturális listáján kapott helyet. Ilyen a matyó hímzés, a mohácsi busójárás, a budai Várnegyed. A szakember megjegyezte: ezen a listán élelmiszer nem szerepel.

Emlékeztetett: abból a magyar értékből lesz hungarikum a törvény szerint, amely a magyarság által létrehozott csúcsszintű, nemzetközileg is elismert anyagi és szellemi alkotás, amit az ország határain kívül és belül egyaránt annak tartanak.

Megjegyezte: a jogi szabályozás célja többek között az, hogy a helyi, a külhoni és a magyar értéktárak széles körű nyilvánosságot kapjanak. A Hungarikum Bizottság titkára hangsúlyozta: a testület azon kíván őrködni, hogy a hungarikumok értéke megmaradjon, ezért nem kívánja azok számát mértéktelenül gyarapítani. Gyaraky Zoltán szerint évente várhatóan kevesebb mint száz értéket nyilvánítanak hungarikummá.

A múlt évben a szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzések során mintegy 1,2 milliárd forint bírságot szabtak ki - mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az ülésen részt vett Horváth Zsolt országgyűlési képviselő is, aki a 2012. április 2-án elfogadott hungarikum törvény előzményeit ismertette. Kiemelte, hogy 2008-ban Veszprém megyében elindult egy folyamat, melynek az volt a célja, hogy minél több településen mérjék fel a helybeliek, milyen kulturális, természeti és gasztronómiai értékekkel rendelkeznek. A felmérés eredményeként helyi értéktárakat készítettek a települések. Ennek alapján jelent meg a Hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében című kiadvány, majd a megyei lovas hagyományait összefoglaló brosúra. A program keretében helyi értékőrök képzésére is sor került, ezek a fiatalok és fiatal felnőttek önkéntesként vesznek részt a helyi értékek összegyűjtésében. Az idén jelenik meg új kiadványuk, az Ízek, illatok, receptek című, amely 7 település 130 receptjét foglalja össze – ez lesz az első hungarikum gasztronómiai kiadvány.

Gyaraky Zoltán a hungarikum törvény előzményeivel kapcsolatban elmondta, hogy 2008-ban született meg egy rendelet a hungarikumok védelméről, ennek alapján indult a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Hagyományok – Ízek – Régiók program. Ugyanakkor született parlamenti határozat a hízott kacsa és liba termékek védelméről is. A 2012. évi törvény meghatározza a hungarikum és a nemzeti érték fogalmát. Egy piramisként kell elképzelni mindezt, melynek alján a helyi értékeket összefoglaló települési értéktárak, illetve a határon túli magyarlakta területek értékeit összefoglaló külhoni értéktárak állnak.

A Helyi Értéktár Bizottságok legalább három fős testületek, amelyekbe lehetőség szerint be kell vonni a helyi múzeumok, civil értékgyűjtő szervezetek képviselőit. Az értéktárakba adatlap kitöltésével lehet bekerülni. Ezekből válogatja ki egy szakértő bizottság a megyei értéktárakat, melyek közül választják ki a magyar értéktár elemeit. Ezek közül jelöli ki végezetül a 16 fős Hungarikum Bizottság a hungarikumokat. A Hungarikum Bizottságba egy főt delegál a turizmusért felelős minisztérium is. A turizmus egyébként külön kategória az értéktár szakterületi adatlapon.

Bárki kérheti saját településén a települési értéktár bizottságnál egy termék vagy esemény helyi értékké minősítését. Ha az adott településen nincs ilyen bizottság, akkor a kérvényező fordulhat közvetlenül a Hungarikum Bizottsághoz is. A külhoni nemzeti értékek összesítését civil szervezetek végzik, az ő listájukról a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága választja ki a magyar értéktárba kerülő elemeket.

Kivételként ágazati értékek, Európai Uniós közösségi listák és más nemzetközi megállapodások által védett listák elemei közvetlenül is bekerülhetnek a Magyar Értéktárba. Gyaraky Zoltán szerint a Magyar Értéktár több tízezer, a Hungarikum ezres nagyságrendű lehet, ha elkészül.

Cél az is, hogy aki már szerepel a hungarikumok gyűjteményében, az tanúsító védjegyet kaphasson. Ez a védjegy a tervek szerint nem lesz automatikus, hanem pályázni kell rá, de nem profit-orientált alapon kívánják működteti a rendszert – emelte ki Gyaraky Zoltán.

Legközelebb március 21-én Herenden ülésezik a bizottság, ahol várhatóan sor kerül három új hungarikum kihirdetésére is.

A Hungarikum definíciója

Olyan nemzeti érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével itthon és külföldön is a magyarság csúcsteljesítményét jelenti.

A nemzeti érték definíciója

A magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött olyan szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék kerülhet be, amely meghatározó jelentőségű, öregbíti hírnevünket és hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.