Az agrárium területén Magyarország számára Oroszország kiemelt partner, a két ország közötti agrárkapcsolatok fontosságát jelzi, hogy az orosz fél a díszvendége a mostani kiállításnak – jelentette ki Fazekas Sándor a 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitó ünnepségén. A szeptemberben megnyílt nagyszabású agrobiznisz seregszemlén is Oroszország volt a díszvendég, Moszkva hatalmas standdal képviseltette magát.
A megnyitón személyesen jelen volt Nyikolaj Fjodorov orosz agrárminiszer is, aki „üdvözlendő tendenciának” nevezte, hogy az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel 2012-ben 7 százalékkal haladta meg a 2011-es szintet. Mindez a későbbiekben tovább bővülhet. Az orosz kormánytag elmondta: a tervek szerint a jövőben új kereskedőházak is létesülnek, Rosztovban és a krasznojarszki területen, miután a moszkvai kereskedőház már sikeresen működik.
Az OMÉK-megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, aki kijelentette: a világnak a jövőben is számolnia kell egy erős Oroszországgal, amely fontos partnere a hazai agráriumnak.
Kölcsönkenyér visszajár
Ezt követően nem sokkal Magyarország kiemelt vendége volt az október elején megnyílt Arany Ősz - 2013 oroszországi élelmiszeripari kiállításnak, amelyen már Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is részt vett. A vásáron a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával egy közel kétszáz négyzetméteres standon negyven magyar cég mutatta be termékeit, köztük nyolc szekszárdi borászat prémium minőségű boraival jelent meg. Medvegyev az eseményen elsőként a magyar standot látogatta meg, ahol a Kovács Lázár mesterszakács készítette flambírozott libamájat, a hozzá kínált cseresznye pálinkát és tokaji bort is megkóstolta. A protokolláris eseményen túl a felek tárgyalásokat is folytattak, így a két ország között két hónap alatt ez már a második formális találkozó volt.
Ezzel kapcsolatban korábban Budai Gyula kijelentette: A találkozó azt bizonyítja, hogy Magyarország és Oroszország között a kilencvenes éveket megelőző időszakéhoz hasonló, jó kapcsolatok kezdenek kialakulni. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hozzátette: a kiállítás mellett a harmadik éve sikeres berlini magyar szüret mintájára Magyar szüret Moszkvában elnevezéssel elindítják a magyar borok népszerűsítését az orosz piacon. Ennek első állomásaként október 9-én Moszkva egyik legjobb éttermében borvacsorán látták vendégül az orosz politikai és gazdasági élet képviselőit, üzletláncok tulajdonosait, Magyarország ugyanis prémium kategóriás borokkal is szeretne megjelenni Oroszországban.
Tenyészállatok, energiahordozók
A két ország egyre élénkülő kapcsolatai azonban nem csupán a protokolláris találkozókra korlátozódnak. 2012-ben a két ország közötti, 11,6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalomból 3,3 milliárd dollár volt a magyar export, és 8,3 milliárd dollár az import, ez utóbbinak nagy részét az energiahordozók tették ki. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szeptemberben, a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság budapesti ülését követően arról számolt be, hogy az év első öt hónapjában 11 százalékkal nőtt a magyar export, és csökkent a magyar szempontból negatív szaldó. Közlése szerint élelmiszeripari és mezőgazdasági export több mint 20 százalékkal nőtt, és meghaladta a 125 millió dollárt.
A növekvő számok mögött az egyre kifejezettebb orosz igények húzódnak meg. Az agrárium terén ez különösen a tenyészállatokra igaz. Nincs elegendő tenyészállat ugyanis Oroszországban, ezért Moszkva kiemelten keresi ezen a téren az együttműködési lehetőségeket hazánkkal.
A 2016-ig szóló orosz állami költségvetési és gazdaságfejlesztési program az állattenyésztés lehető legnagyobb mértékű fejlesztését tűzte célul, a Roszagrolízing pedig az orosz állattenyésztés intenzív fejlesztésében szeretne együttműködni Magyarországgal – ezt Valerij Nazarov, az orosz lízingcég vezérigazgatója mondta, akivel Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szintén tárgyalt az elmúlt hónapokban.
Széles a paletta
Az állami megbízásból az orosz mezőgazdaság fejlesztését szolgáló legkorszerűbb technológiákat, valamint vetőmagokat és tenyészállatokat is vásárló cég vezetője javasolta azt is, hozzanak létre közös orosz-magyar munkacsoportot, amely kidolgozza a kulcsrakész szarvasmarha tenyészállat-telepek megvalósítási tervét.
A magyar kivitel azonban nem csupán a tenyészállatokra korlátozódik. Magyarország sikerrel, és egyre nagyobb volumenben exportál Oroszországnak vetőmagot, mezőgazdasági technológiákat, sőt, örökítőanyagot és embriókat is. A késztermékek kivitele is egyre élénkül: Oroszország nagy mennyiségben vásárol Magyarországról fagyasztott húst, konzervkukoricát és –zöldborsót, valamint egyéb kész élelmiszertermékeket is.
