A kelet-európai begyűjtés módja nem sokban különbözik a nyugatitól, a differencia ott mutatkozik meg, ahová a hulladék került – mondta Szőke Norbert, az ÖKO Zrt. hulladékgazdálkodási szakembere vasárnap a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
Hatalmas különbségek vannak ugyanis az unión belül a feldolgozásban. Míg Romániában és Bulgáriában a hulladék több mint 90 százaléka végzi a lerakóhelyen, addig például Svédországban, Belgiumban, Németországban mindössze 1 százaléka. A kulcs a felhasználás és hogy miként zajlik a szemétgyűjtés: egyben vagy szelektíven, és hogy van-e külső ösztönző erő.
Csíkszeredában egy átlagos tömbházban hetente kétszer viszik el a szemetet, 800 forintnak megfelelő összegért. A szelektív gyűjtés teljes mértékben a lakosság lelkiismeretén múlik, amennyiben valaki megteszi, akkor a város több pontján elhelyezett gyűjtőszigetek egyikében leteheti a szétválogatott hulladékot.
Stockholmban ezzel szemben hatalmas konténerházak vannak. A szelektálást már az óvodában, 3-4 éves korban megtanítják a gyerekeknek. Az üvegek közül külön válogatják a fehéret és a feketét, más egységet képeznek a konzervek. A sörös dobozt és a vizes palackot vissza lehet váltani. Külön kategóriába esik az újság, a kartonpapír, az elemek, a villanykörte és a számítógép alkatrész, a gyógyszereket pedig visszaviszik a patikába. A vegyes hulladékkal együtt ez 13 különböző csoportot jelent.
Szőke Norbert szerint a nyugat-európai rendszer és a technológia már 30-40 éve működik, amihez a felzárkózást uniós irányelvek alapján néhány esztendő alatt kell megtennie többek között Magyarországnak is.
A hulladékkezelésnek azonban lehet némi hátulütője is. Az Öko Zrt. szakértője kifejtette: a vegyesen összeöntött szemet különböző mechanikai aprítás és biológiai eljárásnak vetik alá, aminek következtében lecsökken a tömege és a térfogata.
Ezután három nagy csoportba lehet osztani: a legnagyobb, a mennyiség mintegy fele az elrakandó rész, a második a biológiai kezeléseknek köszönhetően gázként a levegőbe távozik, a harmadik pedig nagy fűtőértékű anyag, amely az égetőművekben felhasználható – magyarázta.
Magyarországon az uniós forrásból felépített hulladékkezelő központok rendelkeznek a mechanikai és biológiai kezelőmódokkal, ám a rengeteg égethető másodnyersanyag ellenére égetőkapacitása nem igazán van az országnak, vagyis egyelőre nem lehet azt hasznosítani.
Ebben lehet tehát a jövő nagy üzlete, szén helyett szemét kerülhet a hőerőművekbe.
