A költségvetési törvény módosítását tartalmazó salátatörvény-javaslat egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy jövőre az élelmiszergyártóknak az adóbevalláshoz kapcsolódóan, két részletben, nettó árbevételük egy ezrelékét kell kifizetniük az MgSzH számára.
A befolyó összegből az MgSzH élelmiszerlánc-felügyeleti vizsgálatokat folytat, illetve 10 százalékát közelebbről meg nem határozott fejlesztésre fordítja.
A beterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mindezt azzal indokolja, hogy a jelenlegi vizsgálati rendszerműködése hosszú távon nem megoldott. A tárca az érdekképviseletekkel ezúttal sem egyeztetett.
A kormány 0,1 százalékos felügyeleti díjat vezet be 2012-től az élelmiszeripari termelőknek és kereskedőknek. A díj mértéke látszólag csekély, ám összességében újabb milliárdokat von el az amúgy is ezer sebből vérző élelmiszertermelő, feldolgozó és kereskedelemi ágazatból. A befolyt összeget a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) működtetésére fordítanák. A terv értelmében az őstermelőket kivéve, a mezőgazdasági termelő, a takarmány-feldolgozó, az élelmiszeripari feldolgozó, aki nem alapanyagot, hanem élelmiszert állít elő, az élelmiszer kiskereskedők fizetnék a felügyeleti díjat - mondta Folláth Györgyné, az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezetője.
Az élelmiszer ágazat becslések szerint összességében 6-7 milliárd forintot fizethet be így az MgSzH kasszájába. Látszólag csekély a nettó árbevétel 0,1 százalékát jelentő felügyeleti díj, de az élelmiszergyártó szegmens tavalyi adózás előtti nyeresége 50 milliárd forint volt, s a népegészségügyi termékdíj, vagy chips adó a kormány várakozásai szerint 35-40 milliárd forintot visz el. Ehhez jönne még a 2008-as, élelmiszerláncról és hatósági felügyeltről szóló törvény módosításával, a számítások szerint, a felügyeleti díjból további 2,5 milliárd forint.
Az élelmiszer-feldolgozók az új adót kénytelenek lesznek tovább adni a kereskedőknek, s vélhetően ezt a költségnövekedést is a fogyasztók fizetik meg - figyelmeztetett Folláth Györgyné, amivel megint az alacsonyabb jövedelműek járnak rosszabbul, mert ezekben a háztartásokban a bevételek 30 százalékát élelmiszerekre költik. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke informális úton tudta meg, hogy újabb közteherre számíthat az ágazat 2012-ben. Hozzátette: még a levegőben lóg a kamarai törvény is, vagyis a mezőgazdasági termelők, feldolgozók az Agrárkamarát is kénytelenek lesznek eltartani, s arra is a teljes bevételből számítják majd ki a befizetendő díjat.
Vámos György, a Kereskedők Országos Szövetségének főtitkára szerint, a felügyeleti díj nagyjából 2,5 milliárd forintos többlet kiadást jelent az élelmiszer kiskereskedelem számára. Egymilliárd forintos árbevételt elérő cégnél a 0,1 százalék "csak" 1 millió forintos fizetési kötelezettség, de ez az összeg egy dolgozó majd' egy évi minimálbérét fedezné - hangsúlyozta Vámos György.
Ha összeadjuk a népegészségügyi adót, amelyet ugyan a gyártó fizet, de tovább hárít a kereskedőre, a környezetvédelmi termékdíj várható növekedését, az áfa 25-ről 27 százalékra emelést, akkor már a 0,1 százalék nem tűnik olyan csekélynek - mondta Vámos György. A dolog pikantériája, hogy az MgSzH-nek befizetett felügyeleti díj ellenére minden vizsgálatnál a jövőben is fizetni kell az eddigi vizsgálati díjat.
