A rovarirtószerek elterjedt használata miatt a kutatók egyre jobban aggódnak azok környezeti és egészségügyi hatásai miatt. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI) kimutatta, a Mospilan rovarirtószerrel kezelt poszméhek később indulnak megkeresni, és kisebb valószínűséggel találják meg a tesztelt virág-illatanyagot. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent kutatás arra mutatott rá, hogy a korábban már jóváhagyott és régóta széles körben használt rovarirtószerek a számunkra hasznos rovarfajokra is negatív hatással lehetnek.
A rovarirtószerek fontos szerepet töltenek be a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni küzdelemben, azonban egyre több negatív hatásukra derül fény. Az agrokemikáliák a környezetbe jutva negatívan hathatnak az egészségünkre, a biodiverzitásra és a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokra is. Az Európai Unióban is engedélyezett neonikotinoid rovarirtó hatóanyag, az acetamiprid például a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ellenségeire nem közvetlenül jelent halálos veszélyt, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon bénítja őket.
A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói hazánk egyik legismertebb növényvédelmi szerének, a továbbra is bárki által elérhető és használható (lásd lenti, keretes írásunkat) Mospilannak a hatásait elemezték a földi poszméhek (Bombus terrestris) viselkedésével és illatanyag érzékelésével kapcsolatban. A laboratóriumi kísérlet során kiderült, bár a Mospilannak való három hetes kitettség nem befolyásolta a poszméhek perifériás illatanyag-érzékelését, fontos változásokat okozott a táplálékkereső viselkedésükben.
A rovarirtószernek kitett poszméhek közül többen később kezdtek el táplálékot keresni, és kisebb valószínűséggel találták meg a virágillatot, mint egészséges társaik.
Az eredmények azt sugallják, hogy az acetamipridet tartalmazó Mospilan megzavarhatja a poszméhek táplálékkeresési aktivitását és orientációját, amelynek hatása különböző neurofiziológiai és endokrin mechanizmusokon keresztül is érvényesülhet. A kutatók szerint a jövőbeni kutatásoknak fel kell tárniuk, hogy az ehhez hasonló szubletális, vagyis nem közvetlenül halálos hatások hogyan befolyásolhatják a beporzók populációdinamikáját és végső soron az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat.
SZAKÉRTŐ: RÉGÓTA HÚZÓDIK A MOSPILAN HAZAI KORLÁTOZÁSA
A Store Insider által megkérdezett növényvédelmi szakértő megerősítette, a Mospilan nemcsak az egyik leggyakrabban használt rovarirtószerek között van hazánkban, hanem az egyik legvitatottabb is az utóbbi időben.
A kiskerti felhasználók között 2023. őszén futótűzként terjedt a hír, hogy a gyümölcsfák, kerti zöldségek, bogyós gyülömcsök, de akár a dísznövények kártevői ellen is sokrétűen alkalmazható szer kategóriabesorolását III.-ról II.-ra változtatják. Egyszerűbben fogalmazva, 2024-től kizárólag növényvédelmi képesítéssel, ún. zöld könyvvel rendelkező személy vásárolhat Mospilant, ha a levél- és pajzstetvek, tripszek, molykártevők és egyéb rovarok elleni növényvédelemben gyorsan felszívódó, sokrétű, és hatékony permetezőszerben gondolkodik.
A hír hallatára a kertészeti árudákban és szaküzletekben tavaly év végén kiugróan megnőtt a Mospilan-eladások száma, a kertbarátok és kiskerttulajdonosok előre felhalmozták a permetszert a részleges betiltás miatt. A Store Insider által megkérdezett növényvédelmi szakértő szerint azonban hiába tértek át más szerek ajánlására idén tavasszal, egy körülbelül két hónapos készlethiány és beszerzési elérhetetlenség ellenére a kategóriaszigorítás a mai napig nem történt meg. A magyar forgalmazó weboldalán jelenleg is megtalálható felhívás sokatmondó:
“A MOSPILAN 20 SG 4 g-os kiszerelése ismét III. kategóriájú, tehát szabadforgalmú!”
